Schmidt Mária elárulta, hogyan ágyaztak meg Amerikában az orosz–ukrán háborúnak

A történész szerint az amerikai elnökválasztásoktól kezdve az orosz–ukrán háborúig sok esetben derült fény olyan háttéralkukra, amelyekről korábban csak összeesküvés-elméletek szintjén beszéltek.

Forrás: Látószög blog2025. 03. 04. 12:01
Schmidt Mária történész, a XXI. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum főigazgatója beszédet mond az intézet és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Sikeres magyar elnökség 2024 - Esély az Európai Uniónak című budapesti konferenciáján 2025. január 20-án (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az elmúlt években számos olyan esemény történt, amelyek az összeesküvés-elméletek és a valóság közötti határvonal elmosódását eredményezték – írja blogjában Schmidt Mária. A Terror Háza múzeum igazgatója azt írta, 

ezek az esetek rávilágítanak arra, hogy a háttérben zajló politikai machinációk és titkos megállapodások milyen mértékben befolyásolhatják a nemzetközi politikát és a közvéleményt.

Schmidt példaként a 2016-os amerikai elnökválasztást említette, amelynek során Hillary Clinton és Bernie Sanders küzdelme a Demokrata Párt jelöltségéért komoly belső feszültségeket szült. 

A párt vezetése, amelyet a Clinton-klán irányított, állítólag manipulációkkal akadályozta Sanders előretörését. Ezek a lépések hozzájárultak ahhoz, hogy az orosz beavatkozás narratívája előtérbe kerüljön, amely szerint Vlagyimir Putyin utasítására orosz hackerek feltörték a Demokrata Nemzeti Bizottság szervereit, hogy befolyásolják a választás kimenetelét

– emelte ki a történész, majd hozzátette, ezt a narratívát a nyugati média széles körben terjesztette, megalapozva az oroszellenes hangulatot a közvéleményben. Schmidt Mária szerint az orosz beavatkozás narratívája megalapozta az amerikai politikai elit számára az orosz–ukrán háború támogatását.  

Schmidt Mária kiemelte, a Biden-adminisztráció és a neoliberális republikánusok egyaránt támogatták a konfliktust, remélve, hogy ezzel meggyengíthetik Putyin rendszerét és hozzáférhetnek Oroszország természeti erőforrásaihoz. Azonban a 2024-es választásokon Donald Trump győzelme új irányt hozott: Trump a béke mellett kötelezte el magát, és tárgyalásokat kezdeményezett Oroszországgal a konfliktus lezárása érdekében.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök február 28-án Washingtonba látogatott, hogy találkozzon Trumppal, és felajánlja Ukrajna ritkaföldfém- és energiakészleteit az Egyesült Államoknak a háború folytatásának támogatásáért cserébe. Azonban a tárgyalások kudarcba fulladtak, mivel Trump ragaszkodott a békéhez, míg Zelenszkij a konfliktus folytatásában volt érdekelt. Ez az esemény rávilágított arra, hogy az összeesküvés-elméletek és a valóság közötti határvonal gyakran elmosódik, és hogy a háttérben zajló politikai játszmák milyen mértékben befolyásolják a nemzetközi politikát

– jelentette ki Schmidt. Kiemelte, összességében ezek az események azt mutatják, hogy az összeesküvés-elméletek nem mindig alaptalanok, és hogy a politikai elit gyakran él olyan eszközökkel, amelyek a nyilvánosság számára láthatatlanok maradnak. 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.