Sulyok Tamás: A magyar–lengyel barátság nem mítosz, hanem megélt valóság

Ez a barátság nem a történelem egyes epizódjaira vonatkozik, hanem átszövi életünket és nem csupán akkor érvényes, ha közös érdekegyezés mutatkozik közöttünk, hanem állandó és jelenvaló tény.

Sulyok Tamás köztársasági elnök beszédet mond a lengyel-magyar barátság napja alkalmából rendezett ünnepi gálaműsoron a kaposvári Csiky Gergely Színházban 2025. március 21-én. (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Szavai szerint bár az árvaság megedz, azért meg is próbálja az embert, ilyenkor jutnak eszünkbe a lengyelek, az, hogy rokontalanságunk sosem jelentett igazi magányt, többnyire a lengyeleknek volt köszönhető. Ők töltötték és töltik be mind a mai napig azt az űrt, amelyet mindig is éreztünk magunk körül, ők jelentik számunkra, hogy mégsem vagyunk egyedül, hogy mégis tudunk kikre számítani, hogy nem kell a szabadságot egyedül őriznünk, mert a lengyelekben méltó és hű társra találtunk – fűzte hozzá.

Úgy vélte, bár a két nép sohasem ugyanazt az utat járta, de hasonlóan haladt: volt, hogy együtt küzdöttünk törökkel, tatárral, volt, hogy egyszerre nyomtak minket keletről is és nyugatról is, volt, hogy feláldoztuk életünket a másik szabadságáért, volt, hogy akkor is támasza maradtunk a másiknak, amikor ellenkező irányba sodródtunk.

A szükségben sem engedtük el egymást, sőt, mintha akkor sokkal jobban tartottuk volna a másikat, kitartóan, ahogy csak tőlünk telt, bátran, ahogy testvérekhez illik – hívta fel a figyelmet. Kitért arra is, hogy magyar és lengyel csodálta egymás állhatatosságát és szabadságszeretetét, hitét és tartását, védték Európát vérükkel és gazdagították egyedülálló kulturális értékeikkel. Azt, hogy mit jelent áldozatot hozni hitért, értékért, hazáért és Európáért, tőlünk jobban talán senki sem tudja, az újrakezdés nemzete, a szabadság népe, a kereszténység védőbástyája, buzgó a hitben és vitéz a harcban, ezek mindkét népről egyaránt elmondhatók – mondta Sulyok Tamás, aki szerint

a hasonló sors, nemzeti tartás és küzdőszellem mellett a két nép barátságának titka lehet az is, hogy közös szentek átimádkozott élete egyesítette őket szívben és lélekben.

Az államfő beszélt arról is, hogy a két nép sokszor úgy tekintett egymásra, mintha magát látná, és II. János Pál pápa unokatestvérként beszélt magyarokról és lengyelekről első magyarországi útján.

Sulyok Tamás Andrzej Duda lengyel elnököt méltatva hangsúlyozta, hogy személyes példájával és munkájával olyan virágzó időszakát teremtette meg a magyar–lengyel kapcsolatoknak, amelyek még jobban erősítették a már amúgy is szoros viszonyt.

Andrzej Duda lengyel államfő beszédet mond a lengyel–magyar barátság napja alkalmából rendezett ünnepi gálaműsoron a kaposvári Csiky Gergely Színházban 2025. március 21-én.
(Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Andrzej Duda beszédében kitért a jelenlegi biztonsági kihívásokra is, aláhúzva a térségbeli és a transzatlanti kapcsolatok szerepét a lengyelországi, a magyarországi, valamint tágabban a közép-európai stabilitás megőrzésében. A történelem arra tanította a lengyeleket és a magyarokat is, hogy mennyire fontos a szolidaritás – jelentette ki, utalva a lengyel–magyar történelmi sorsközösség több példájára, ezen belül az 1920-as lengyel–bolsevik háború során Lengyelországnak szállított magyar lőszerre.

Ma, barátokként és szövetségesekként szolidárisak kell hogy legyünk cselekvésünkben, és tiszteletet tanúsítsunk egymás iránt – fogalmazott a lengyel államfő, aki meggyőződésének adott hangot, hogy a lengyelek és a magyarok kölcsönös rokonszenve erőteljes kulturális kapcsolatokban is gyökerezik. 

Szita Károly (Fidesz–KDNP), Kaposvár polgármestere köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy a magyar és a lengyel nép barátsága nem csupán a történelem lapjaira tartozik, hanem élő kötelék, amit mindig őrizni kell.