Magyarország már „bezzeg Szlovákia” előtt jár

Bár nem minden mutatóban, de összességében kijelenthető, hogy Magyarország sok tekintetben lehagyta északi szomszédját. Mindezt úgy, hogy hazánknak messziről kellett visszajönnie a 2002 és 2010 közötti baloldali kormányok miatt.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Egy főre jutó GDP

A GDP (bruttó nemzeti össztermék) egy főre jutó értékének alakulását összehasonlítva a rendszerváltás utáni időszakot megfigyelve az látszik, hogy Szlovákia először 1995-ben ért be bennünket az egy főre jutó GDP-ben, mi pedig pont 2002-re előztük vissza őket. A 2002 utáni kormányok alatt újra nőtt ez a különbség a szlovákok javára, a 2008-as világválság pedig csak bebetonozta ezt a lemaradást. 

Majd 2010-ben jött a fordulat és a Fidesz–KDNP-kormány vezette Magyarország elkezdte lefaragni a hátrányát.

A korábban közel 26 százalékos differencia mára egyszámjegyűvé, 9,6 százalékosra csökkent.

Egy főre jutó GDP, vásárlóerő-paritáson mérve

Még ennél is biztatóbb képet láthatunk, ha a vásárlóerő-paritáson vizsgált, egy főre jutó GDP-értéket (PPP) vesszük szemügyre. A statisztikusok ennél a mutatónál már az adott országok árszínvonalát is figyelembe veszik, és azzal súlyozzák az értékeket.

A tendenciák hasonlóak, mint a nominális GDP esetében, de kisebbek az eltérések, valamint így vizsgálva a számokat látszik: 

a vásárlóerő-paritáson mérve mostanra mi kerültünk kedvezőbb helyzetbe.

Az egy főre eső vásárlóerő-paritáson mért GDP tekintetében a két ország csak a világjárvány évei alatt ért újra egyszintre, az orosz–ukrán háború kitörése óta pedig hazánk már előnybe is került.

Egy főre jutó GNI, vásárlóerő-paritáson mérve

A GNI (Gross National Income, bruttó nemzeti jövedelem) a GDP-hez képest kevésbé ismert mutató, de kifejezőbb lehet sok esetben, mivel ez a helyben maradó, nemzeti jövedelmeket vizsgálja, ebben az esetben is egy főre kivetítve. Ezt a mutatót vizsgálva is látható, hogy a két ország szinte fej-fej mellett haladt 2005-ig, amikor is Szlovákia elhúzott Magyarország mellett. 

Azonban Magyarország 2018-ban felért az északi szomszédunk szintjére, mostanra pedig már meg is előztük azt.

 

A lakásáraknál is van különbség

A vásárlóerőn mért GDP-számsorokkal áll összhangban a két főváros ingatlanárai közötti eltérés is. Bár lassan a magyar – és főleg a budapesti – ingatlanárak is felzárkóznak Európa élvonalába, ezek még mindig elmaradnak a szomszédos országétól. A különbség főleg a két főváros között tetten érhető: a pozsonyi átlagos négyzetméterárak 5889 dolláron, míg a budapestiek 4408 dolláron álltak a Numbeo 2025. áprilisi összeállítása szerint. 

A szlovák fővárosban tehát a budapesti árakhoz képest fajlagosan egyharmadával többet kell fizetni ingatlanvásárláskor.

Nem csak a vásárlási, de a bérleti díjakon is meglátszik a különbség a két főváros között: Pozsonyban 898 dollárt, Budapesten 713 dollárt kértek átlagban egy belvárosi, egy hálószobás lakásért a felméréskor. A szlovák fővárosban tehát a budapesti lakbérekhez képest több mint egynegyedével többet kell fizetni 2025 áprilisában.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Illyés Tibor)