Az Európai Unió hosszú ideje elhibázott gazdaságpolitikát folytat, egyrészről a háborút támogatja a béke helyett, másrészről az összes rendelkezésre álló pénzt Ukrajnának adja. A háború elviselhetetlen pénzügyi terhei és Ukrajna jövőbeli csatlakozási lehetősége a magyar gazdaság kilátásait rontják. Amíg tart a háború és folytatódnak a szankciók, addig Európa és benne Magyarország fizeti meg a háború árát – reagált a mai GDP-adatokra a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Megírtuk: a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2025 első negyedévében a magyar gazdaság a korábban vártnál kedvezőtlenebbül teljesített. Az előző év azonos időszakához képest a nyers adatok szerint a GDP azonos szinten maradt, míg a megelőző negyedévhez viszonyítva a magyar gazdaság teljesítménye a kiigazított adatok szerint 0,2 százalékkal maradt el.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a BMW és a CATL termelése hamarosan megkezdődik, illetve a BYD és a Mercedes gyárának építése is gőzerővel halad, és mindezek nyomán ugrásszerűen fog majd nőni a magyar bruttó hazai termék.
– A külső kereslet gyengélkedése – a német gazdaság strukturális és versenyképességi problémái, illetve a vámháború okozta bizonytalanság nyomán – jelentősen befolyásolja a döntő részben exportra termelő hazai ipart, amely a gyengébb kivitelen keresztül lassítja a növekedést. De a kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság a vállalatokat is óvatosságra ösztönzi, amely a beruházási hajlandóságot is visszaveti, ez a vállalati hitelezési adatokban is visszatükröződik. A mostani GDP-adat arra utal, hogy a beruházásokban az idei első negyedévben sem jöhetett még el a fordulat – nyilatkozta Molnár Dániel. A Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője jelezte:
a külpiaci kereslet továbbra is gyenge, nem látni a fordulat jeleit a legfontosabb külpiacunkon, a német gazdaságban, jelentős részben a vámháború okán.
– Fordulatra a kivitelt és az ipari termelést illetően a második félévtől számítunk, ekkorra várhatóan a kereskedelmi feszültségek is enyhülnek majd a megállapodások nyomán, míg év vége felé a zajló nagyberuházások is fokozatosan termőre fordulnak. Ez várhatóan a beruházások esetében is fordulatot generál majd, itt viszont már korábban, akár a második negyedévben is növekedés jöhet a Demján Sándor-program év eleji elindítása nyomán – magyarázta.
Szerinte ugyanakkor még ezzel együtt is a fogyasztás lehet a növekedés fő motorja. A februári csúcshoz képest az infláció már érdemben lassult, amely a következő hónapokban tovább folytatódhat, miközben a reálbérek tovább emelkedhetnek.
– De a háztartások jövedelmi helyzetét az év eleji állampapírkamat-kifizetések, valamint a családtámogatások bővítése – júliustól a családi adókedvezmény növelése, míg októbertől az szja-mentesség háromgyermekes anyákra való kiterjesztése révén – is javítja. A bázishatások, a tavalyi gyenge negyedéves adatok kiesésével az éves növekedési ráta így kedvező esetben a következő negyedévekben dinamikusan gyorsulhat, amelynek hatása a jövő évben csúcsosodhat ki – tette hozzá.
