Milanovic köszöntőjében hangsúlyozta: különös öröm számára, hogy Baranyában, a szinte azonos nevű megyék térségében üdvözölheti a jelenlévőket. Mint mondta, ez a vidék évszázadok óta ad közös otthont horvátoknak és magyaroknak, és ez is bizonyítja a két nép hosszú és gazdag közös történelmét. Felidézte: a horvátok és a magyarok történelmük jelentős részében közös államkeretek között éltek együtt. Úgy vélte: bár voltak időszakok, amikor az együttműködést katonai vagy politikai szükségszerűség határozta meg, annak gazdasági és kulturális oldala folyamatosan fejlődött.

A horvátok Magyarország, a magyarok Horvátország életéhez járultak hozzá, és sok történelmi személyiségünket okkal tekintjük közösnek
– fogalmazott. Kiemelte: a kölcsönösség története nem ért véget 1918-ban; a két ország ma is számos államközi és nemzeti közösségeket érintő kapcsolaton keresztül erősíti együttműködését, kétoldalúan éppúgy, mint az Európai Unió és a NATO keretein belül. Az elnök a mindennapi élet szerepére is rámutatott: a turizmustól a gazdasági együttműködésen át egészen a kisebbségekig, amelyek autonómiája szerinte ugyan elsősorban kulturális, mégis politikai hatással is bír.
Mindez annak a kölcsönös felismerésnek az eredménye, hogy a kisebbségi jogok védelme a két állam és a két nemzet közötti kapcsolatok fontos pillére
– jegyezte meg. Milanovic emlékeztetett az 1995-ben megkötött horvát–magyar kisebbségvédelmi egyezményre és az annak végrehajtását követő kormányközi vegyes bizottság munkájára. Mint mondta, a bizottság idei, zágrábi ülésén ismét megerősítették, hogy a horvátországi magyarok és a magyarországi horvátok magas szintű védelemben részesülnek.


















