– Az elmúlt években fokozódott az erőszakos támadások száma a fiatalok körében, ez Magyarországon is érzékelhető, ugyanakkor a lőfegyvertilalom miatt és az ezzel kapcsolatos alkalmassági vizsgálatok okán, nem elterjedt és nem része a kulturális szokásainknak a fegyverhasználat. Más európai országban viszont nem ennyire szigorúak a lőfegyverrel kapcsolatos szabályozások, elérhetőbb, hogy valaki egy fegyveres támadást végrehajtson – mondta Hal Melinda, az MCC vezető kutatója, miután kedd délelőtt összesen tizenegyen haltak meg egy lövöldözésben Grazban, egy középiskolában.
Valódi kockázatot rejt a kortársi bántalmazás
A legelső hírek szerint az iskola egy volt diákja követte el a cselekményt, aki a vérengzést követően magával is végzett. Noha a hatóságok egyelőre nem kívánták kommentálni, hogy az elkövetőt zaklatták-e korábban az iskolatársai, Hal Melinda szerint feltételezhető, hogy a lövöldöző egy iskolai, kortársi bántalmazás áldozata. – Mindezek ugyanakkor nem felmentő körülmények, de rámutatnak, hogy a jelenség mindennapossá vált és valódi kockázatot rejt, akár életekbe kerülhet a probléma kezeletlensége – szögezte le.
– Ez azért is fontos, mert az első újságírói kérdés mindig az, vajon magányos támadóról vagy terrorcselekményről van-e szó, ugyanakkor ez a kérdés elbagatellizálja azt a problémát, hogy egy magányos támadó is pont ugyanannyira lehet veszélyes, mint egy terrorszervezet egyik tagja. Csak a motiváció más – húzta alá.
Meglátása szerint az emberek megpróbálják megnyugtatni magukat azzal, hogy ha magányos támadóról van szó, akkor azt lehetetlenség lett volna megelőzni, vagyis nem kell a társadalomnak felelősséget vállalni a történtek okán. – Pedig az a frusztráció, ami a társadalomban érzékelhető, az a bizonytalanság, ami a világban jelen van, mind ide vezethetnek – jelezte.
– Összességében elmondható, hogy az erőszak soha nem látott módon van jelen a fiatalok életében: az online térben, a közösségi média által hihetetlen mennyiségű erőszakkal kapcsolatos tartalom érhető el. Ezzel pedig kondicionálják őket arra, hogyan tudnak empátia nélkül „eljárni” egy másik emberrel szemben. Ezt korábban csak a katonaság berkeiben tanították, hiszen az evolúciós értéke az embernek az, hogy az empátia miatt nem támad rá a saját fajtársára, amikor egy élő ember áll előtte. Azzal viszont, hogy a videójátékok, a médiatartalmak és az erőszakkal kapcsolatos gondolkodás megváltozott, kitolódott az ingerküszöbük. Egyszerűen hozzászoknak ezekhez a tartalmakhoz, a fiatalok ebben szocializálódnak, vagyis természetessé válik, hogy az erőszak az életük, a mindennapok része – részletezte a szakember.
