– Az elmúlt években fokozódott az erőszakos támadások száma a fiatalok körében, ez Magyarországon is érzékelhető, ugyanakkor a lőfegyvertilalom miatt és az ezzel kapcsolatos alkalmassági vizsgálatok okán, nem elterjedt és nem része a kulturális szokásainknak a fegyverhasználat. Más európai országban viszont nem ennyire szigorúak a lőfegyverrel kapcsolatos szabályozások, elérhetőbb, hogy valaki egy fegyveres támadást végrehajtson – mondta Hal Melinda, az MCC vezető kutatója, miután kedd délelőtt összesen tizenegyen haltak meg egy lövöldözésben Grazban, egy középiskolában.
Valódi kockázatot rejt a kortársi bántalmazás
A legelső hírek szerint az iskola egy volt diákja követte el a cselekményt, aki a vérengzést követően magával is végzett. Noha a hatóságok egyelőre nem kívánták kommentálni, hogy az elkövetőt zaklatták-e korábban az iskolatársai, Hal Melinda szerint feltételezhető, hogy a lövöldöző egy iskolai, kortársi bántalmazás áldozata. – Mindezek ugyanakkor nem felmentő körülmények, de rámutatnak, hogy a jelenség mindennapossá vált és valódi kockázatot rejt, akár életekbe kerülhet a probléma kezeletlensége – szögezte le.
– Ez azért is fontos, mert az első újságírói kérdés mindig az, vajon magányos támadóról vagy terrorcselekményről van-e szó, ugyanakkor ez a kérdés elbagatellizálja azt a problémát, hogy egy magányos támadó is pont ugyanannyira lehet veszélyes, mint egy terrorszervezet egyik tagja. Csak a motiváció más – húzta alá.
Meglátása szerint az emberek megpróbálják megnyugtatni magukat azzal, hogy ha magányos támadóról van szó, akkor azt lehetetlenség lett volna megelőzni, vagyis nem kell a társadalomnak felelősséget vállalni a történtek okán. – Pedig az a frusztráció, ami a társadalomban érzékelhető, az a bizonytalanság, ami a világban jelen van, mind ide vezethetnek – jelezte.
– Összességében elmondható, hogy az erőszak soha nem látott módon van jelen a fiatalok életében: az online térben, a közösségi média által hihetetlen mennyiségű erőszakkal kapcsolatos tartalom érhető el. Ezzel pedig kondicionálják őket arra, hogyan tudnak empátia nélkül „eljárni” egy másik emberrel szemben. Ezt korábban csak a katonaság berkeiben tanították, hiszen az evolúciós értéke az embernek az, hogy az empátia miatt nem támad rá a saját fajtársára, amikor egy élő ember áll előtte. Azzal viszont, hogy a videójátékok, a médiatartalmak és az erőszakkal kapcsolatos gondolkodás megváltozott, kitolódott az ingerküszöbük. Egyszerűen hozzászoknak ezekhez a tartalmakhoz, a fiatalok ebben szocializálódnak, vagyis természetessé válik, hogy az erőszak az életük, a mindennapok része – részletezte a szakember.
Milyen jelei lehetnek, ha valaki erőszakos bűncselekményre készül?
Arra a kérdésre, hogyan nem vette észre senki, hogy baj van, a szakember kifejti, a pontos történet ismerete nélkül nehéz erre választ adni, de az biztos, hogy
csak akkor kerülhetők el ezek a tragédiák, ha tudomásul vesszük, hogy miből fakadnak ezek az erőszakos cselekmények.
– Intő jel lehet, ha azt látjuk, hogy egy fiatalnak a viselkedése hirtelen megváltozott, ha a szokásostól eltérő, deviáns magatartást vesz fel, vagy belefeledkezik a videójátékokba, a digitális térbe, de a drog, alkohol vagy egyéb függőségek is árulkodóak lehetnek. Ha nem a korának megfelelő dolgok érdeklik, ha a keresési előzményei között erőszakos tartalmakat fedezünk fel. Egy fiatalnak épp elég indok lehet az is, ha zaklatás áldozata, és ez a düh elhatalmasodik rajta, a kilátástalanság érzése pedig ide vezet – magyarázta a klinikai szakpszichológus.
A szakember kiemelte, ezek a tragédiák nem egyik napról a másikra történnek, nem egy váratlan, hirtelen felindulásból történt cselekedet, hanem egy alaposan átgondolt, megtervezett esemény.
– Egy lövöldözéshez elő kell készülni: meg kell szervezni a támadást, azt a fegyvert meg kell szerezni, be kell sétálni vele az iskolába, mielőtt elővette volna és vérengzésbe kezd ez a fiatal – sorolta, majd azzal folytatta:
– Ne legyünk figyelmetlenek, hazánkban is egyre fiatalabb korban jelenik meg az erőszak. Gondoljunk csak vissza, amikor egy 12 éves lány halállistát készített és megkéselte egy iskolatársát. De számtalan chatcsoport működik, ahol egymást buzdítják a gyerekek arra, hogy álljanak bosszút azokon, akik bántalmazták őket – emlékeztetett.
– Az erőszak nem ismer határokat és ezt érzékeljük a szomszédos országokban bekövetkező iskolai tragédiákból. Éppen ezért nem szabad megnyugodnunk, nem szabad felmentenünk magunkat, közös cselekvésre van szükség, hogy a gyermekeink ne váljanak se elkövetővé, se áldozattá és biztonságban lehessenek! A mentális védőpajzs visszaépítéséhez értő figyelem, valódi személyes kapcsolat és empátia szükséges – összegzett Hal Melinda.
