Júniusban dönthetnek arról az Európai Bizottságban, betiltják-e a közösségi média használatát a 15 év alattiak körében. A Politico arról írt, a szabályozás célja, hogy a digitális felnőttkor meghatározásával távol tartsák a gyerekeket a közösségi média ártalmaitól, az erről szóló javaslat szerint
a kiskorúak nem férhetnének majd hozzá automatikusan a TikTokhoz, az Instagramhoz és a Snapchathez, vélhetően szülői engedélyhez kötik majd a legnépszerűbb alkalmazásokat.
Súlyos problémára adhat megoldást a közösségi média betiltása
Ausztráliában 2024 decemberében hozták meg azt a törvényt, amely tiltja a 16 éven aluliak számára a közösségi média használatát. A szabályozás idén lép hatályba, a technológiai cégek fél év türelmi időt kaptak arra, hogy kidolgozzanak egy életkor-felismerő rendszert. Az ausztrálok cselekvése inspirálhatta az Európai Uniót is arra, hogy a közösségi média használatából fakadó, fiatalokat érintő problémákra végre valódi megoldás születhessen.
– Az uniós tagországok közül pedig elsőként a görögök voltak azok, akik benyújtottak egy erről szóló javaslatot. A gyerekek védelmét szolgáló szabályozással kapcsolatban több ország is támogatását fejezte ki, a franciák, a spanyolok, a norvégok és a hollandok is üdvözölték, a dánok pedig már bejelentették, hogy soros elnökként továbbviszik majd az ügyet – sorolta Pöltl Ákos.
Arról, hogy az uniós szabályozásban hány éves kor alatt tiltják majd a közösségi média használatát, egyelőre nem lehet tudni, és az is kérdéses, miképp vonja be a szülőket a törvénykezés.
– Vélhetően szülői engedélyhez kötik majd ezeknek a platformoknak a használatát, kérdés, hogy ennek a gyakorlati megvalósítása hogyan fog kinézni, mit jelent majd pontosan a szülői engedély – jegyezte meg.
Szerinte a közösségi média tiltásával kapcsolatos szabályozás csak akkor éri el a célját, ha a szülők valóban belátják, miért fontos, hogy a fiatalokat távol tartsuk a különféle platformok használatától.
A szülőkön múlik majd minden
Noha az elmúlt években jelentős figyelmet kapott a közösségi média és így a túlzott képernyőhasználat negatív hatása, a társadalmi szemlélet, a szülők hozzáállása még mindig edukálásra szorul. – A szülők egy része még mindig nincs tisztában azzal, hogy milyen valós veszélyeknek van kitéve a gyermeke az okoseszközök és a közösségi média által. Pedig egy ilyen törvény csak akkor tud működni, ha a szülők felismerik a felelősségüket és cselekednek – fogalmazott a családbiztonsági szakértő, majd azzal folytatta:
Tudomásul kell venni, a gyerekek mentális egészsége a tét.
Pöltl Ákos szerint a siker érdekében szakmai összefogásra van szükség, hogy tényszerűen és a tudománykommunikáción keresztül elmagyarázva eljusson a szülőkhöz: mi a baj a közösségi média használatával.
Az elmúlt években megszámlálhatatlan kutatás kereste azokra a kérdésre a választ, mitől nőtt meg a Z generációban a depresszió mértéke, az önsértés és az öngyilkosságok száma, miért romlott az értelmi és érzelmi intelligenciája a fiatal generációkna. Ma tudjuk, hogy a felsorolt problémákért legnagyobb mértékben az okoseszközök tehetők felelőssé, vagyis az eszközök általi lehetőségek: a személyes képernyő és a közösségi média hatása
– emlékeztetett.
Meglátása szerint azt is érdemes lenne vizsgálni, hogy vajon mi az ideális kor, amikor már tényleg biztonságosan tudják használni a közösségi médiát a fiatalok. – Az ausztráloknál megadott 16 év vajon elégséges-e, hogy a kamaszkor kellős közepén lévő fiatalok belevessék magukat a közösségi médiába, amely ma már az online bántalmazások, az úgynevezett cyberbullying helyszíne? A lányoknál ez az életkor az identitásfejlődés fontos, mi több, legkritikusabb szakasza, amelyen nyilvánvalóan nem segít a sok szétfilterezett, idealizált celeb – sorolta a szakember.
Pöltl Ákos szerint ugyanakkor reményt keltő, hogy az ausztrálok és ez európai országok is cselekvésre szánták el magukat.
Felnőtt egy generáció, akiket nem védtünk meg a közösségi médiában zajló cyberbullyingtól, amely a gyerekek harminc százalékát érinti. Az okoseszközök iskolai korlátozásával végre elkezdődhetett a változás hazánkban is, ennek következő állomása, a közösségi média korlátozása pedig szintén nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a gyerekeket valóban meg tudjuk óvni
– összegzett.
