Újabb és újabb támadások érik a szabadságunkat

A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat, vagy csak egy illúziónak, esetleg átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ.

2025. 06. 02. 17:26
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A honfoglalás óta nekünk, magyaroknak számos háborút kellett megvívnunk, de még mindig itt vagyunk. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a vesztes csaták mellett sok győztes küzdelem van mögöttünk. Magyarország több mint ezeréves államisága, a nemzet szabadsága több alkalommal került támadás alá a történelem során. A török hódoltság, a Habsburg-uralom, a náci és a szovjet megszállás mély és kitörölhetetlen nyomokat, sőt meghaladhatatlannak tűnő történelmi mintázatokat hagyott a magyar nemzeti emlékezetben.

A szabadság fogalma a politikai történelem és gondolkodás alakításában mindig is központi szerepet játszott, az idők során folyamatosan változott, újraértelmeződött. Felvetődik tehát a kérdés, mit is jelent ma a magyar szabadság: küzdelem, illúzió vagy valóság?

Halkó Petra három jól strukturált történeti íven (a szabadsághiányos állapot, a „szabad világ” illúziója, valamint a szabadságkorlátozások kora) keresztül vezeti végig olvasóját a 20. század totalitárius rendszereitől a 21. század globális kihívásaiig. A kötet átfogó és provokatív szemléletű társadalom- és politikatörténeti vizsgálódásra vállalkozik, amely a nemzetállami gondolat reneszánszát állítja a magyar történelmi tapasztalat középpontjába.

A szerző célja nem kevesebb, mint új perspektívát nyitni a magyar politikatörténet értelmezésében: megmutatni, hogy a nemzeti szabadság és önrendelkezés nem anakronisztikus fogalmak, hanem a túlélés és a stabilitás zálogai a globális ideológiák korában.

A szabadságot ugyanis nem a nemzetközi ideológiák, hanem a nemzeti önrendelkezés garantálhatja. Csakhogy míg a múltban idegen államok sikerrel törekedtek arra, hogy hazánkat különféle társadalomátalakító kísérletek terepeként használják, és

Magyarországon artikulálják saját érdekeiket a nemzeti szabadságunk ellenében, addig ma különféle transznacionális aktorokkal szemben kell megvédenünk a szabadságunkat.

Magyarország történelme során hol Keletről, hol Nyugatról vált újra és újra kísérleti tereppé, ahol nemzetközi ideológiák, politikai és pénzügyi érdekek által vezérelt társadalomátalakítási kísérleteket hajtottak végre.

A Nemzeti Együttműködés Rendszere azonban lehetőséget teremtett arra, hogy Magyarország valóban éljen azzal a szabadsággal, amelyet 35 évvel ezelőtt visszaszerzett, majd az elmúlt három és fél évtizedben érvényre juttatott. A kérdés végső soron az, hogy a magyarok elég bátrak lesznek-e ahhoz, hogy ténylegesen éljenek a szabadságukkal.

Borítókép: Halkó Petra (Forrás: Facebook)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.