Magyar Péter csak egy új kirakatfigura, a történet a régi

A szuverenitásnak egy pici feladása sem fér bele hazánk számára – jelentette ki Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet konferenciáján. A rendezvényen részt vett Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója is, szerinte a harc a látható és a láthatatlan hatalom között folyik.

Fotó: Ladóczki Balázs

Leszögezte, hogy minden eszközzel meg kell védeni a magyar szuverenitást, majd jelezte, hogy a 2026-os választás a magyar függetlenségről fog szólni. Ugyanis az ukrán uniós csatlakozás ügyében is csak egyszer lehet hibázni, mint a genderpropaganda vagy a migráció esetében is.

A birodalmi érdekeket szolgálják az NGO-k

– Legutoljára a nácik, majd a szovjetek kezeltek minket másodrendű polgárokként a saját országunkban – erről már Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója beszélt. Mint mondta, a függetlenségünket ma is veszélyeztetik a birodalmi törekvések, ehhez pedig szövetségeseket is találnak. Véleménye szerint az idegen központból jövő elvárások azt is előírják a kiszolgálóknak, hogy nyíltan Brüsszel és Ukrajna mellett tegyék le a voksot, és menjenek szembe a magyar kormány békepárti politikájával.

A progresszív szervezeti háló képviselői semmilyen felelősséget nem viselnek és nem elszámoltathatók

– tette hozzá.

Schmidt Mária kiemelte, hogy a fedett szervezeti háló finanszírozására láthattunk rá a USAID pénzmozgásaiból, amit Elon Musk tárt fel. De megemlítette, hogy az EU is támogat 37 ezer, számukra kedves NGO-t. Az NGO-k feladataiként említette a határvédelem blokkolását és a migránsok segítését, valamint hogy támogassák a patrióta kormányok megbuktatását célzó akciókat.

Az NGO-k feladata, hogy az LMBTQ-ügyeket is támogassák, hogy előmozdítsák a birodalmi érdekek megvalósulását

– fogalmazott Schmidt Mária. Mint jelezte, ehhez hatalmas anyagi erőforrásra van szükség, amiért csúcsra járatják a pénzszivattyúkat.

Az ukrajnai háború kapcsán elmondta, hogy nincsenek könnyű helyzetben a külföldi támogatásból működő hazai NGO-k és sajtómunkások, amikor a brüsszeli narratívát akarják lenyomni az emberek torkán.

A harc a látható és a láthatatlan hatalom közötti küzdelem

– húzta alá Schmidt Mária, aki szerint a tét óriási, mivel ha a nyilvánosság számára láthatatlan hatalom hozza a döntéseket, akkor a döntéshozókat nem lehet felelősségre vonni a döntéseikért.

Szuverenitásunk megőrzése a feltétele annak, hogy azok maradhassunk, akik voltunk: öntudatos magyarok

– tette hozzá.

A szuverenitás oszthatatlan

Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány tudományos igazgatója azt mondta, hogy miközben sokan temetik, a szuverenitás létező entitás, és a gazdasági mellett, a kulturális szuverenitás fontosságára hívta fel a figyelmet.

A szuverenitás nemcsak létezik, hanem oszthatatlan is

– fogalmazott.

Példaként mondta, hogy az Egyesült Államokban akár börtönbüntetést is kaphatnak a szuverenitás megsértői, ami bizonyosság arra, hogy a szuverenitás jogi eszközökkel is alátámasztható.

Az alkotmányjogász ismertetése szerint a magyar párttörvény azon szakasza, mely a pártok külföldi támogatásának tilalmát rögzíti, nem volt elég ahhoz, hogy megakadályozza a guruló dollárok becsatornázását a 2022-es választási kampányba, a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozásával pedig az állam az ehhez hasonló eseteket akadályozza meg.

Amerikai helyett európai pénzekkel élhetnek túl az ngo-k

László András, a USAID által magyar jogalanyoknak kifizetett politikai korrupciós források feltárásáért felelős kormánybiztos méltatta, hogy az Egyesült Államokban egy elnök 60 év után végre úgy döntött, hogy ezt a politikai befolyásolásra használt rendszert be kell zárni. Tájékoztatása szerint kormánybiztosként számos tapasztalata van az ebben támogatott szervezetek működésével kapcsolatban.

Nem szabad azt hinni, hogy a pénzcsapok elzárásával ez a korrupt rendszer teljesen meg fog szűnni, hiszen az ngo-k a korábbi amerikai pénzek helyett európaiakat kérnek, és az EU folytatni akarja ennek a gépezetnek a támogatását

– fogalmazott.

Borítókép: Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója (Fotó: Ladóczki Balázs)