– A nyugati országokban drag queenek mondanak mesét gyerekeknek – fogalmazott Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet Harc a nemzeti szuverenitásért elnevezésű konferenciáján. Mint mondta, a politika világának is megvannak a drag queenjei, akik nem politikusok, de nem is civilek.
Nem tudjuk, hogy politikus vagy sem, mégis érezzük, hogy jobb lenne, ha békén hagyná a választókat
– tette hozzá.
Szánthó ebbe a körbe sorolja Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét is. Meglátása szerint a baloldali elit kialakított egy szürke zónát a hatalma megtartása érdekében és kiépült egy párhuzamosan működő politikai gépezet. Az egész machinációt velejéig politikainak nevezte, továbbá a főigazgató meglátása, hogy a függetlenség mítosza lengi át a baloldalt, mostanra pedig Nyugaton a jobboldali erők feladták magukat, mert fontosabb volt megfelelni a baloldali hálózatnak, mint a saját választóiknak.
Ezt a baloldali hálózatot eresztették rá a rendszerváltoztatás után a magyar közéletre.
Az ellenfeleik szerint most egy másik uniót és bizottságot találtak maguknak, és a közbeszédet balra tolták. Annyira sikeresek voltak, ha a jobboldal kormányra is került, megkötötték a kezeit a kultúra és a sajtó uralásán keresztül – emelte ki Szánthó Miklós.
Kormányon voltunk, de hatalmon nem
– jellemezte ezt az időszakot.
Ezzel világossá vált a jobboldal számára, hogy taktikát kell váltani és ledönteni az összes baloldali mítoszt. Megjegyezte, hogy a szuverenitás harca először gazdasági vonalon indul, többek között a rezsicsökkentés elleni támadással.
A magyarok jól látták, hogy a migráció támogatása a terror és a bűnözés ösztönzése
– tért ki Szánthó a szuverenitás egy másik harcára.
Szót ejtett az ukrajnai háborúról is, aminek kapcsán kiemelte a Voks 2025-öt. Meglátása szerint a véleménynyilvánító szavazás megmutatta, hogy a magyarok nem támogatják Ukrajna uniós tagságát, ami csak a progresszív elit érdekeit szolgálja. Megállapította, hogy a globalista hálózat a külföldi akaratot csatornázza be a magyar közbeszédbe. Példaként említette a különböző NGO-kat, a balliberális sajtót, de az ismert emberek, influenszerek, szakértők megnyilvánulásait is.
Igaza volt Csurka Istvánnak, hogy a szakértelem csak egy bolsevista trükk
– tette hozzá Szánthó. Magyar Pétert így jellemezte:
A kirakatfigura új, de a háttér és a cél változatlan.
Kiemelte, hogy a balliberális hálózat a szuverenitás mellett a demokráciára is veszélyt jelent, azonban a szuverenitásnak egy pici feladása sem fér bele hazánk számára.
Magyar Péter nem rendszert váltana, hanem rendszert szolgálna. A magyarok helyett a háborúpárti globalisták rendszerét
– rögzítette a főigazgató.
Leszögezte, hogy minden eszközzel meg kell védeni a magyar szuverenitást, majd jelezte, hogy a 2026-os választás a magyar függetlenségről fog szólni. Ugyanis az ukrán uniós csatlakozás ügyében is csak egyszer lehet hibázni, mint a genderpropaganda vagy a migráció esetében is.
A birodalmi érdekeket szolgálják az NGO-k
– Legutoljára a nácik, majd a szovjetek kezeltek minket másodrendű polgárokként a saját országunkban – erről már Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója beszélt. Mint mondta, a függetlenségünket ma is veszélyeztetik a birodalmi törekvések, ehhez pedig szövetségeseket is találnak. Véleménye szerint az idegen központból jövő elvárások azt is előírják a kiszolgálóknak, hogy nyíltan Brüsszel és Ukrajna mellett tegyék le a voksot, és menjenek szembe a magyar kormány békepárti politikájával.
A progresszív szervezeti háló képviselői semmilyen felelősséget nem viselnek és nem elszámoltathatók
– tette hozzá.
Schmidt Mária kiemelte, hogy a fedett szervezeti háló finanszírozására láthattunk rá a USAID pénzmozgásaiból, amit Elon Musk tárt fel. De megemlítette, hogy az EU is támogat 37 ezer, számukra kedves NGO-t. Az NGO-k feladataiként említette a határvédelem blokkolását és a migránsok segítését, valamint hogy támogassák a patrióta kormányok megbuktatását célzó akciókat.
Az NGO-k feladata, hogy az LMBTQ-ügyeket is támogassák, hogy előmozdítsák a birodalmi érdekek megvalósulását
– fogalmazott Schmidt Mária. Mint jelezte, ehhez hatalmas anyagi erőforrásra van szükség, amiért csúcsra járatják a pénzszivattyúkat.
Az ukrajnai háború kapcsán elmondta, hogy nincsenek könnyű helyzetben a külföldi támogatásból működő hazai NGO-k és sajtómunkások, amikor a brüsszeli narratívát akarják lenyomni az emberek torkán.
A harc a látható és a láthatatlan hatalom közötti küzdelem
– húzta alá Schmidt Mária, aki szerint a tét óriási, mivel ha a nyilvánosság számára láthatatlan hatalom hozza a döntéseket, akkor a döntéshozókat nem lehet felelősségre vonni a döntéseikért.
Szuverenitásunk megőrzése a feltétele annak, hogy azok maradhassunk, akik voltunk: öntudatos magyarok
– tette hozzá.
Borítókép: Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)
