Az európaiak elvárják a fellépést a külföldi befolyásolással szemben

Az európaiak kétharmada szerint van olyan politikai párt az országában, amely külföldi érdekek szerint politizál – derült ki a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet Harc a nemzeti szuverenitásért című konferenciáján bemutatott kutatásból. A felmérés szerint az európaiak egyenrangú nemzetek együttműködésén alapuló Európában szeretnének élni.

Fotó: Mirkó István

Az európai lakosság 83 százaléka fontosnak tartja a szuverenitás kérdését – mutatta be Gere Dömötör, a Századvég Alapítvány senior kutatója a nemzeti szuverenitásról szóló európai közvélemény-kutatásukat. A szakértő a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet Harc a nemzeti szuverenitásért című konferenciáján ismertette, hogy a felmérés alapján a nagyobb EU-s országok és az Egyesült Államok van a legnagyobb befolyással egy-egy ország belpolitikájára. Az európai lakosság 62 százaléka úgy véli, hogy az utóbbi öt évben történt beavatkozás az országa választásán. 

Az európaiak az egyenrangú nemzetek együttműködését támogatják a brüsszeli beavatkozások helyett (Fotó: AFP)

A szakértő megdöbbentőnek nevezte, hogy az európaiak kétharmada (68 százalék) szerint van olyan politikai párt az országában, amely külföldi érdekek szerint politizál.

Az európaiak döntő többsége egyetért azzal, hogy meg kell tenni mindent a külföldi befolyásolással szemben. A polgárok háromnegyede szerint az államnak fel kell lépnie a külföldi finanszírozással szemben. A válaszadók kétharmada (66 százalék) úgy vélekedett, hogy találkozott már külföldről finanszírozott médiatartalommal.

Az európaiak 77 százaléka egyenrangú nemzetek együttműködésén alapuló Európában szeretnének élni, míg 76 százalék szerint az EU beavatkozik az országa belügyeibe.

A felmérés szerint az európai polgárok nem tartják sikeresnek a saját országukat a nemzeti érdekek megvédésében.

Újabb beavatkozási kísérlet várható

– Rengeteg hadállása volt Magyarországon a liberálisoknak – mondta Szalai Zoltán, a Mandiner főszerkesztője, az MCC főigazgatója a konferencián. Mint jelezte, a USAID több milliárd forinttal támogatott Magyarországon különböző szervezeteket és pártokat. Kiemelte, hogy egyes hazai sajtótermékek pozícióját befolyásolják a külföldi megrendelők elvárásai. Példaként említette a Partizánt, aminek a bevételei jelentős része külföldi forrásból érkezett.

A dezinformációs kampányokról szóló kerekasztal-beszélgetésen Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány politikai elemzési igazgatója elmondta, hogy a médián keresztül is látni beavatkozást a magyar belpolitikába, amivel nyomást próbálnak gyakorolni a kormányra. Felidézte, hogy a Pegazus-botrány idején kiderült, hogy egy összehangolt lejárató akció van a háttérben.

Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója kiemelte, hogy 2010 után a balliberális pártok permanens válságba kerültek, a szerepüket pedig a baloldali médiumok vették át. Kiemelte, hogy Magyarország egy műveleti terület, ami a dezinformációs kampányok célpontja lett.

Kiszelly szerint fel kell készülni arra, hogy a jövő évi választások előtt is lesznek beavatkozási kísérletek.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a balliberális szóbeszéd ellenére nem orosz, hanem amerikai minta alapján hozta létre a kormány a Szuverenitásvédelmi Hivatalt.

Normalizálódhatnak a viszonyok

Shea Bradley-Farrell, a Counterpoint Institute elnöke a beszédében kiemelte, hogy amikor először látogatott 2019-ben Magyarországra, szembesült azzal, hogy mekkora nyomás alatt van hazánk. Mint mondta, Donald Trump már az első elnöki ciklusa alatt megértette a nemzeti szuverenitás védelmének a fontosságát.

Magyarország a történelem során megharcolt a nemzeti szuverenitásáért, ahogy az Egyesült Államok is a függetlenségéért

– vont párhuzamot a két ország között.

Szilvay Gergely, a Mandiner főmunkatársa egy kerekasztal-beszélgetésen az Egyesült Államok kapcsán elmondta, hogy Trump másként értelmezi a szuverenitást, fordulatként értelmezi, hogy az amerikai elnök kevésbé akar háborúzni és pénz költeni a USAID-programokra.

Az új budapesti amerikai nagykövet kapcsán úgy vélekedett, hogy normalizálódni fognak a viszonyok, ami jelentős változás ahhoz képest, hogy David Pressman jelentősen túlterjeszkedett a diplomácia keretein.

Magyarics Tamás történész, az ELTE professor emeritusa szerint nemzetközi jogot sértettek azok a nagykövetek, amelyek súlyosan beavatkoztak Magyarország belügyeibe. A USAID-botrányról Szilvay elmondta, hogy az NGO-kat folyamatosan pénzelték nagyobb összegekkel, de most ennek vélhetően vége van, ezért az NGO-k az EU-hoz fordultak, hogy pótolják a kieső összegeket.

Borítókép: A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet konferenciája (Fotó: Mirkó István)