– A rendszerváltozás hajnalán azt gondolták, hogy a történelemnek vége van, és ez azzal is együtt jár, hogy a titkosszolgálatokra sincs szükség – fogalmazott Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet Harc a nemzeti szuverenitásért elnevezésű konferencia második napján. Az intézet igazgatója felidézte, hogy a politikusok azt gondolták, ők értenek a titkosszolgálatokhoz.
Az orosz–ukrán háborúra térve azt mondta, hogy a brit titkosszolgálat arról híresült el, hogy időről időre tudatták, Vlagyimir Putyin meghalt vagy halálos beteg. Aztán kiderült, hogy ez nem igaz. Fordulatnak nevezte, hogy azt hitték idáig, vannak a professzionálisan működő titkosszolgálatok, aztán kiderült, nincsenek hibátlan szolgálatok.
Időről időre kiderül az, ha nem megfelelően dolgozik egy szolgálat, akkor hibát hibára halmoz és az adott ország szuverenitása látja ennek a kárát
– rögzítette Horváth József.
Megemlítette, hogy az orosz titkosszolgálatok már nem olyanok, mint korábban, és az orosz–ukrán háború kezdetén nem végezték el jól a munkájukat. A szakértő szerint ebből látszik, nem igaz az az állítás, hogy a titkosszolgálatok kora lejárt. De véleménye szerint az izraeli titkosszolgálatok is hibáztak 2023-ban, mivel nem kezelték jól a Hamász támadását, azonban az izraeliek tanultak a hibáikból.
Az izraeli titkosszolgálat beírta magát a történelembe és újra bizonyította, hogy méltó régi híréhez
– tette hozzá.
Mint jelezte, újra szerepet kap és erősödik a titkosszolgálatok szerepe, időről időre pedig napvilágra is kerülnek a műveleteik, mivel egy szolgálatnak meg is kell mutatnia magát a tömegtájékoztatás világában. Ez pedig ahhoz vezetett, hogy új eszközöket és módszereket is használnak. Egyik ilyen a technológia megjelenése, míg a módszerekben megjelent a nyíltság.
Úgy véli, hogy az NGO-k jelentős része nem egy olyan önszerveződő csoport, amire a nevük utal, hanem valójában titkosszolgálati fedőszervezetek. Jelezte, hogy az új kihívások hívták életre a Szuverenitásvédelmi Hivatalt és a Kutatóintézetet is.
Az ukrán titkosszolgálatnak egy látható és egy láthatatlan művelete van Magyarország ellen
– hívta fel a figyelmet Horváth József.
A szolgálatoknak sikerült beazonosítani és kiutasítani ellenséges ukrán ügynököket, de új típusú kihívásnak nevezte a szolgálatok számára a befolyásolás kérdését.
Példaként említette a Voks 2025 elleni támadásokat.
Véleménye szerint az ukránok külső megrendelésre teljesítenek feladatot Magyarország ellen. Kiemelte, hogy tíz hónap múlva Magyarországon választások lesznek és a befolyásolási kísérletek most is jelen vannak hazánkban.
A nyíltságra csak nyíltan lehet válaszolni
– húzta alá Horváth József, majd jelezte, hogy a nyílt információkat a hivatal és a kutatóintézet is tudja vizsgálni.
Az igazgató figyelmeztetett, hogy egy ország belső stabilitásában nagyon mély és végzetes sebeket ejthet, ha a külső dezinformációs törekvések célba érnek. Szerinte hazánk számára fontos megtanulni, hogy nemcsak erőszakkal lehet valamit elvenni egy országtól, hanem nyíltnak tűnő erőkkel és módszerekkel is.
Ukrajna csak egy gyalog
Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője egy kerekasztal-beszélgetésen elmondta, hogy sokan már a rendszerváltoztatás idején sem hitték el azt a felszínes narratívát, hogy nincs szükség titkosszolgálatokra. Szerinte a probléma akkor van, ha nyílt befolyásszerzésre használja egy titkosszolgálat az információit egy országról. Mint mondta, a nagyhatalmak sakktábláján Ukrajna csak egy gyalog, az EU-t pedig nem tekinti nagyhatalmi szereplőnek.
Bernek Ágnes, a Budapesti Műszaki Egyetem geopolitikai szakértője kiemelte, hogy az unió nem is politikai szervezetként jött létre. Kiemelte, hogy nem ismerni pontosan EU geopolitikai határait, ahhoz viszont, hogy a geopolitikai szereplő legyen kőkeményen a hatalmi érdekek alapján kellene politizálnia.
Az EU akkor tud jó irányba menni, ha a szuverenista hangok felerősödnek és lenyomják az olyan őrült ötleteket, hogy transznacionális listáról válasszák meg az EP-képviselőket
– mondta Erdélyi Rezső Krisztián.
Szerinte tévedés, amikor az uniós vezetők úgy gondolják, hogy joguk van beleszólni az országok belügyeibe. A nyugat-balkáni országok kapcsán elmondta, hogy az ottani államokat sutba dobták, de utalt rá, hogy vannak olyan geopolitikai szereplők, amelyek szívesen terjeszkednének a régióban.
Eközben az EU erőltetett módon vinné véghez Ukrajna csatlakozását, amivel szavahihetetlenné válik.
Bernek Ágnes úgy véli, hogy nincs meg a pénzügyi háttere és a gazdasági realitása az ukrán uniós csatlakozásnak, mivel a támogatások jelentős része más országokból Ukrajnába menne.
Megdöbbentő támadás
Christopher J. Farrell, a Judicial Watch vizsgálati és kutatási igazgatója a konferencián elmondta, hogy Nyugaton a konzervatív hangokat el akarják hallgattatni. Ismertette, hogy a szervezet abban is részt vállalhatott, hogy Donald Trump először nyerjen elnökválasztást, ugyanis feltárták Hillary Clinton e-mail-botrányát. A USAID kapcsán elmondta, hogy több ezer oldalas jelentést tettek közzé, amiben feltárták a támogatott szervezetek tevékenységét. De vizsgálták azt is, hogy Magyarországra miként jutottak USAID-források.
Megdöbbentőnek nevezte, ahogy David Pressman, az Egyesült Államok volt budapesti nagykövete miként támadta a magyar kormányt.
Mint jelezte, Magyarország egy háborús célponttá vált, aminek fontos eszköze a hírszerzési tevékenység.
Erik Kalinák, Szlovákia miniszterelnökének főtanácsadója elmondta, hogy a progresszív-liberális erők Szlovákiában is jelen vannak. Eszközeik között szerepel a valóságot eltorzító kampányok vagy éppen az, hogy jelen vannak az iskolákban is, hogy a fiatalokhoz eljuttassák az üzeneteiket.
Marcin Romanowski, a Magyar–Lengyel Szabadság Intézet igazgatója a beszédében leszögezte, hogy egy civilizációs háborúban állunk, amelyeket a globalisták a jog eszközeivel, hibrid taktikákkal vívnak. Ennek a háborúnak a legutóbbi győztes csatájának nevezte a lengyel elnökválasztást, ahol a konzervatív Karol Nawrocki legyőzte a liberális jelöltet. Felidézte, hogy Donald Tusk kormányra kerülése után törvénytelenül bebörtönöztek konzervatív lépviselőket, miközben erőszakosan elfoglalták a közmédiát vagy a bíróságokat.
Borítókép: A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet konferenciája (Fotó: Ladóczki Balázs)
