Nem biztos, hogy ellenállna a külső nyomásnak a Tisza-kormány

Bár az új kormány több tagja a kampány során már ismertté vált, és így legitimitásuk nem vitatható, komoly aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy mennyiben tudják majd képviselni a magyar érdekeket külső nyomással szemben – mondta lapunknak Zila János, az Alapjogokért Központ elemzője.

A kormányzati struktúra átalakulásáról és az új miniszterek személyéről beszélt lapunknak Zila János. Az elemző hangsúlyozta: „az új miniszterek között több olyan is van, akit a kampány során jól megismert a nyilvánosság, ilyen tekintetben a legitimitásuk nem megkérdőjelezhető”, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy „az eddig látott tények, információk alapján sokakban jogos kétségek merülhetnek fel afelől, hogy miként tudják majd képviselni a magyar emberek érdekeit”. Mint mondta, különösen fontos lesz megfigyelni, hogy a tárcavezetők akár olyan külső szereplők akaratával szemben is képesek lesznek-e fellépni, mint Brüsszel, Kijev, vagy a multinacionális vállalatok.

Fotó: MTI/Hegedüs Róbert

A leendő pénzügyminiszter, Kármán András kapcsán Zila János kiemelte: „közismerten a nemzetközi banki világból érkezett, és korábban is kikelt a nagy pénzintézeteket és egyéb multikat sújtó adókkal szemben”. Az elemző szerint ez arra utal, hogy ismét előtérbe kerülhetnek a kormányzás során a bankok érdekei, ami azért is aggályos, mert különadókból származó forrásokra az államnak nyilvánvalóan továbbra is szüksége lesz. Hozzátette: mindez

nem sok jóval kecsegteti a magyar embereket akkor, amikor Európa egésze minden jel szerint jelentős válság elé néz.

A gazdasági és energetikai tárca élére jelölt Kapitány Istvánról szólva az elemző emlékeztetett: közismerten a Shell korábbi globális alelnöke, így az energetikai szektorra korábbi munkája során nem a fogyasztók, hanem egy profitra vágyó nemzetközi óriáscég szemszögéből nézett. Felidézte azt is, hogy a szakember korábban nyilvánosan is felszólalt a védett árakkal, az árstopokkal és a nagy nemzetközi vállalatokat érintő különadókkal szemben. Zila János szerint „Kármán mellett az ő személye is arra mutat, hogy a gazdaságirányításban olyan hangok érvényesülhetnek ismét, mint Bajnai Gordon kormányzása idején”.

A külügyi tárca vezetésével kapcsolatban úgy fogalmazott, a Tisza Párt kormányzása idején Magyarország szorosra fűzi a viszonyát Brüsszellel, és nem fog érdemben eltérni az ottani elit elképzeléseitől. Orbán Anita kapcsán felidézte a kampány egyik epizódját is, miszerint „Panyi Szabolcs újságíró a barátjának nevezte, és azzal hencegett, hogy hozzáférése lenne az általa vezetett tárca dokumentumaihoz”. Az elemző szerint

ennek alapján érdemes lesz figyelni, hogy Orbán Anita vezetésével mennyire lesz képes a magyar nemzeti érdek képviseletére a külügyminisztérium.

Ruszin-Szendi Romulusz szerepéről szólva pedig elmondta: „nemcsak központi szerepet játszott az elmúlt hónapok nyilvános vitáiban, hanem maga hencegett azzal, hogy felélesztené korábbi kapcsolatait ukrán kollégái felé”. Hozzátette: „Magyarország jövője szempontjából kulcsfontosságú kérdés, hogy ez milyen formában és mértékben fog megvalósulni”.

Végül a kormányzati struktúra átalakításáról is beszélt. Mint mondta, a szakminisztériumi rendszer több tárcát jelent, és szerteágazóbbá teszi a struktúrát, ugyanakkor kérdéses, hogy ez együtt jár-e majd azzal, hogy az állami bürokrácia nagyobbra dagad az előttünk álló időszakban.

Borítókép: Kapitány István egy globális energiacég vezetője volt (Fotó: Mirkó István)