Az OBH elnöke maradéktalanul betartja a törvényeket, az OBT az, amelyik törvénytelenül működik – írta az OBH.
A „vitatott legitimitású” OBT „forradalmárságukat hangsúlyozó tagjai továbbra is alaptalanul vádaskodnak” az OBH elnökével szemben. „A mai napon eddigi tevékenységük megkoronázásaként egy valótlan állításoktól és tárgyi tévedésektől hemzsegő balítéletet mondtak az OBH elnökének működéséről” – közölték. „Egyetlen céljuk, hogy minél nagyobb zavart keltsenek a bíróságok körül” – olvasható egyebek mellett az OBH közleményében.
A valóság az – folytatták -, hogy az OBH elnöke a legellenőrzöttebb közjogi szereplő Magyarországon, rendszeresen beszámol az Országgyűlésnek, amely ezeket a beszámolókat rendre elfogadja. Az OBH elnöke ezen felül rendszeresen tájékoztatja tevékenységéről a bírósági elnököket, továbbá az OBT-t is, holott a tanács április vége óta a tagok és póttagok jelentős részének lemondása miatt törvénytelenül működik – írta az OBH.
„Azt még kritikusaink sem tagadhatják, hogy mennyit tettünk a bíróságok fejlődéséért. A magyar igazságszolgáltatás működését szigorúan monitorozó Európai Bizottság által összeállított Igazságügyi Eredménytábla adatai is azt mutatják, hogy a magyar bíróságok teljesítménye Európa élvonalába tartozik” – olvasható az OBH közleményében.
Az OBT honlapján tette közzé, hogy szerdai ülésén meghozott határozatával az Országgyűléshez fordult és Handó Tünde menesztését indítványozta.
Az OBT „kifogásolta az OBH elnökének kinevezési gyakorlatát, és az előterjesztések benyújtásának megtagadását. A törvénysértések miatt az OBT összesen nyolc alkalommal élt jelzéssel az OBH elnöke felé, továbbá megállapította, hogy a sarkalatos törvényben előírt több feladata tekintetében 90 napon túl nem tett eleget kötelezettségének.” – írta az OBT. „Handó Tünde szembehelyezkedett az Alaptörvényben világosan megfogalmazott kontrollált hatalomgyakorlás elvével. Amint azt az OBT korábban is egyértelművé tette: a törvények betartása és betartatása nem választás kérdése, hanem alkotmányos kötelesség a közhatalom gyakorlói számára” – olvasható a bírói tanács honlapján.
Az Igazságügyi Minisztérium az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, hogy az OBH elnöke és az OBT között kialakult vitát minél hamarabb fel kell oldani. A végrehajtó hatalomnak a két szerv között kialakult alkotmányos vitában semmilyen szerepe nincs. Az igazságszolgáltatás függetlensége a demokratikus jogállam működésének egyik alappillére, amit a kormány mindenkor tiszteletben tart – tették hozzá.
Az IM emlékeztetett arra, hogy az alapvető jogok biztosa, észlelve, „hogy két, élesen eltérő álláspont alakult ki az OBT alkotmányos működésének kérdésében, és ez a jogbiztonságot veszélyeztető értelmezési bizonytalanságot eredményezett”, indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, és az Alaptörvény értelmezését kérte.
Hozzáfűzték: a minisztérium „sajnálatosnak tartja, hogy az OBT az érintettek közötti alkotmányos párbeszéd lehetőségeit nem kimerítve, az Alkotmánybíróság döntését megelőzően hozta meg határozatát”.
Az IM bízik abban, hogy a kialakult vitát a rendelkezésre álló alkotmányos keretek között mielőbb megnyugtatóan rendezik. Ezek a folyamatok nem érintik a 2020. január 1-jétől önálló szervezeti keretek között működő közigazgatási bíróságok felállítását – szögezték le.
