A jó ítélkezés erősítheti a tekintélyt

– Nekünk nem kell kitalálnunk, mi az a Kúria, nem kell kitalálnunk, mi a dolga egy ország legfelső általános hatáskörű bíróságának – ezt mondta a Magyar Nemzetnek Varga Zs. András, a Kúria új elnöke. Úgy vélekedett, hogy a hagyomány, a történelmi múlt eleve stabil alapot ad számukra, s tekintélyüket a mindennapi munkával kívánják erősíteni. Az elnök szólt arról is: idehaza a magyar alaptörvény az elsődleges, ez határozza meg azt is, mikor kell az európai jogot alkalmazni az ügyekben. A testület készül arra, hogy a felújítás után visszaköltözik a Kúria eredeti, Kossuth téri épületébe.

A jogász reméli, hogy hivatala néhány éven belül visszatérhet a Kossuth téri Igazságügyi Palotába Fotó: Fotó: Bach Máté

– A nyilvánosság, az ítélkezés gondolatmenetének megismerése szintén örök téma. Várható-e változás ebben, leszámítva a mostani járványos időszakot?

– Mindenekelőtt megemlítem, hogy a Kúria a pandémia idején is tárgyal. Mindenféle védekezőeszközöket, például plexifalat használunk a tárgyalótermekben, illetve kötelező a maszk viselése és a kézfertőtlenítés. Magyarázatként hozzáteszem: a bíróság nem magáért, hanem a felekért van. Akármennyire félünk és féltjük a kollégáinkat, az ügyfelek ügyében döntést kell hoznunk. A bírósági tárgyalások nyilvánossága egyébként változatlanul alapelv, a járvány ezen elég sokat rontott, de magát az elvet nem szüntette meg. Ez az elv azt próbálja elérni, hogy a társadalom, amely elénk hozza az ügyeit, pontos visszajelzést kapjon a bíróságtól. Persze nem vagyok naiv, tudom, hogy egyre bonyolultabb a jogrendszer, rá­adásul több jogrendszer működik egymás mellett, és mi hol az egyiket, hol a másikat – hol a hazait, hol az európait – alkalmazzuk. Tehát ezt kommunikálnunk kell, ez nagyon fontos.

– A függetlenség kérdése is lépten-nyomon felvethető, hiszen a pereskedők olykor úgy érzik: az európai főbíróságok indirekt módon, szinte kérés nélkül is beleszólnak az ügyeikbe.

– Ha egy konkrét ügyben az európai jogot kell alkalmazni, akkor abban a perben az európai jognak természetesen elsőbbsége van. Az AB ugyanakkor az egyik határozatában egészen világosan leírta, hogy az euró­pai jog a magyar alkotmány alapján kötelező Magyarországra. Tehát amikor az euró­pai jogot alkalmazzuk, ezt nem az európai jog saját ereje, hanem a magyar alaptörvény rendelkezése alapján tesszük meg. Ebből feltétlenül levonható, hogy számunkra a magyar alaptörvény az elsődleges. Az már bonyolultabb kérdés, mit kell tenni akkor, ha úgy látszik, hogy az európai jog ütközik a magyar alaptörvénnyel. Ezt majd eldöntik a bírák, ez minden ügyben az eljáró bíró feladata. Éppen azért van az alkotmányjogi panasz, hogy ha előfordul, hogy a Kúria nem a megfelelő jogot választotta, vagy az euró­pai jogot választotta, és az sérti az alaptörvényt, akkor a pervesztes fél kérésére az Alkotmánybíróság megvizsgálja a döntést.

– Ön a Kúria teljes ülésén arról beszélt, hogy mód lehetne öttagú bírói tanácsok bevezetésére is. Jelenleg itt többnyire háromtagú tanácsok ítélkeznek. Mi ennek az indoka?

– Részben a hagyomány. A háború előtt a Kúria nem kis-, hanem nagytanácsokban ítélkezett, és a külföldi tapasztalat is azt mutatja, hogy a felső bíróságokon célszerű nagyobb tanácsok elé tárni az ügyeket. Több szem többet lát alapon nagyobb a garancia arra, hogy a jó döntések közül a legjobbat sikerül megtalálni. Egyébként nem véletlen, hogy az Alkotmánybíróságon is öttagú tanácsok dolgoznak a teljes ülésen kívül.

– Az elmúlt napokban kormányrendelet és -határozat jelent meg arról, hogy a Kúria régi, Kossuth téri épületében el kell végezni az előkészítő munkálatokat a bírák fogadására. Készülnek a költözésre?

– Remélem, hogy néhány éven belül a Kúria visszatérhet a Kossuth téri épületbe, nem lesz ennek semmi akadálya. A bíráskodás céljaira épült 125 éves Igazságügyi Palotát természetesen fel kell újítani. Egyrészt azért, mert az elmúlt évtizedekben múzeumnak használták, másfelől a modern bírósági működésnek megvannak a maga feltételei. Éppen a járványhelyzet mutatta meg például, hogy az informatikai háttérnek nagyon stabilnak kell lennie. Igen, végül is közölhetem: készülünk vissza.

Névjegy

Varga Zs. András az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán végzett 1995-ben. 1995 és 2000 között az országgyűlési biztos hivatalában dolgozott, 1999-től 2000-ig hivatalvezetőként. 2000-től 2006-ig és 2010-től 2013-ig a legfőbb ügyész helyettese volt. 2013 októbere óta az Európa Tanács Velencei Bizottságának magyar tagja. 2004 óta tanít alkotmányjogot és közigazgatási jogot a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, 2013 és 2016 között a jogi kar dékánjaként dolgozott. 2012 szeptemberében egyetemi tanárnak nevezték ki. Az Országgyűlés 2014-ben választotta meg az Alkotmánybíróság tagjává. 2021. január 2. óta a Kúria elnöke.