A kétarcú baloldal végleg elvesztette identitását Bíró László jelölésével

A baloldalon olyan hatalomtechnikai alkukon alapuló ellenzéket akarnak létrehozni, amelynek sem közös ideológiája, sem közös víziója nincsen, így kormányzásképtelen – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője az október 11-i, szerencsi időközi országgyűlési képviselő-választás kapcsán. Horn Gábor, a Republicon Intézet igazgatója szerint a borsodi baloldali összefogás a 2022-es országgyűlési választás próbája.

Megvalósult az antiszemiták és a baloldal összefogása, de ez a nyugati liberális sajtót most már egyáltalán nem zavarja Fotó: Fotó: Jakab Péter Facebook oldala

Az ellenzéki pártok állításával ellentétben nem igaz, hogy a parlamenti kétharmad a tét a borsodi időközi választáson, mivel a német nemzetiségi képviselő és az egykori jobbikos, ma már független politikusok rendre együtt szavaznak a fontosabb döntéseknél a Fidesz–KDNP-vel. Éppen ezért egyáltalán nem éri meg az a teljes identitásfeladás a baloldali pártoknak, hogy Bíró Lászlót indítsák, hiszen közép- és hosszú távon csak veszíteni tudnak mindezzel – értékelte lapunknak a helyzetet Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője. Hozzátette: éppen ők vádolták évtizedeken keresztül antiszemitizmussal és rasszizmussal a Fideszt.

Megvalósult az antiszemiták és a baloldal összefogása, de ez a nyugati liberális sajtót most már egyáltalán nem zavarja
Fotó: Jakab Péter Facebook oldala

– Mára egyértelművé vált, hogy egyedül a Fidesz–KDNP az a formáció, amelyben minden társadalmi csoport megtalálhatja a számítását. A baloldalon viszont egy olyan hatalomtechnikai alkukon alapuló ellenzéket akarnak létrehozni, amelynek sem közös ideo­lógiája, sem közös víziója nincsen, így kormányzásképtelen. Ezt mutatják az ellenzéki vezetésű önkormányzatok is, ahol egy éven belül sorra bomlanak fel az együttműködéseik – fejtette ki a politológus.

Az elemző kitért arra is: a Jobbik ugyan igyekszik a baloldalra tolódni, ez azonban csak egy kommunikációs trükk.

Az eset az európai baloldali politikusok kétarcúságára is rámutat Deák szerint. Innentől kezdve a kormányt érő ilyen típusú kritikákra elég lesz Bíró Lászlót példaként felhozni, hiszen Borsodban tényleg megvalósult az antiszemiták és a baloldal együttműködése. – Ellenkező esetben már minden nyugati liberális médium a magyar helyzettel lenne tele – tette hozzá.

Horn Gábor szerint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 6. számú ország­gyűlési egyéni választókerületben a 2022-es ellenzéki összefogás próbája zajlik, hiszen a Jobbik támogatottsága bármennyire is összezsugorodott az elmúlt időben, nélkülük nem lehet leváltani a jelenlegi kormányt. A Republikon intézet igazgatója úgy véli, mindenkinek meg kell adni a lehetőséget, ha meg akar változni, Bíró ­Lászlónak is, aki bocsánatot kért kijelentései miatt.

– Az ország politikailag aktív polgárainak körülbelül fele kormányváltást akar. Az ellenzéki pártoknak arra kell megoldást találnia, hogy ez egy sokféle világnézetű választóból összeálló csoport – vázolta fel az elemző. Mint kifejtette: a Republikon a budapestihez hasonló előválasztást javasolt Borsodban is.

– Ha átadták volna a döntést a helyiek kezébe, most sokkal könnyebb helyzetben lennének – vélekedett a politológus. Kérdésünkre, hogy a baloldal végül miért nem ezt az utat választotta, Horn úgy válaszolt: az előválasztás több mint politikai technológia, a helyi demokrácia helyreállításának eszköze, azonban az ellenzéki politikusok „még nem tartanak itt”.

– Valószínűleg a nemzetközi politikát nem annyira érdekli a borsodi jobbikos jelölt – mondta Horn Gábor arra a felvetésünkre, miért van az, hogy amikor a baloldal beáll egy antiszemitizmussal és rasszizmussal vádolható jelölt mögé, pont az a külföldi nyilvánosság hallgat, amely máskor ugyanezekkel gyanúsítja meg a magyar kormánypártokat. Hozzátette: persze az is elképzelhető, hogy valóban nem okoz ugyanakkora felháborodást nemzetközileg, ha a balliberális oldalról van szó.