Stanislaw Gadecki homíliájában hangsúlyozta: Szent István életére visszatekintve azt látni, hogy olyan politikusokra van szükség, akik hűek maradnak a természetes és a természetfeletti értékekhez, akik „feladatukat az evangélium szellemében teljesítik”.
Felidézte: Szent István uralkodása kezdetén egy pogány országot vett át, de – akárcsak Géza fejedelem és I. Miesko lengyel herceg – felismerte, „mennyire szükséges Magyarország számára a teremtő Isten helyes tisztelete”.
Ezek az uralkodók meglátták a kereszténységben a „társadalom egyesítő erejét” – jelentette ki. Stanislaw Gadecki kitért arra, hogy nehéz felbecsülni, mit adott Magyarországnak a kereszténység felvétele.
A magyar állam az evangéliumi értékekre kezdett épülni, ezek váltak a magyar nép egyéni, társadalmi és állami életének alapjává. A keresztény hit ihlette a magyar nemzet új kultúráját, és ez a kultúra Magyarország ezeréves történelme során bizonyságot tett erkölcsi életképességéről, az európai civilizációval való összhangjáról – mondta a lengyel püspöki kar elnöke.
Emellett a magyar kultúra megőrizte és továbbfejlesztette kivételes eredetiségét – tette hozzá.
Szerint azonban „végső soron nem a nemzeti, kulturális, gazdasági és politikai értékek döntöttek Magyarország keresztény hitre térésében, hanem István őszinte hite”.
Stanislaw Gadecki közölte: ezer évvel Szent István megkeresztelkedése után „úgy tűnik, mintha visszatérnénk a kereszténység előtti időkbe Európában”.
„Egyre jobban kezd körülöttünk besűrűsödni a sötétség kora, mintha visszatérne a bálványimádás pogány időszaka” – mondta a lengyel főpap.
Egész rendszerek igyekeznek csökkenteni a kereszténység hatását az emberek erkölcsi döntéseire, és próbálják a közéletből kiszorítani azt, hogy így a magánéletben is meggyengüljön. A keresztény hit elhalványodásával pedig vákuum keletkezik, amelyet az eddigieknél jóval több bálvány és téveszme kezd megtölteni. Ilyen modern bálvány a természet, a hatalom, egy eszme, a szakmai karrier, a pénz, az élvezet, az asztrológia, a horoszkóp, számtalan hiedelem és kultusz – sorolta.
Hozzátette: az emberek jogot formálnak az abortuszra, az eutanáziára, a korlátlan genetikai kísérletekre és a „parttalan szexuális kapcsolatokra”, és „úgy viselkednek, mintha ők volnának saját maguk teremtői”.
A „fogyasztói kapzsiságot nagyon gyakran csak a kiszolgáltatott, gyengébb emberek és nemzetek kizsákmányolásával lehet kielégíteni”, így „miközben a nyugati világ magas életszínvonalon él, ezt a jólétet a világ nagy részének a szegénysége árán tartja fenn” – mondta Stanislaw Gadecki.
A lengyel érsek szerint vissza kell térni a bálványimádástól a teremtő Isten imádatához.
Ehhez az kell, hogy „védjük az emberi életet és a családot, alakítsuk a társadalmi igazságosságot az evangélium szerint, és a hétköznapi életben törekedjünk a valódi szabadságra” – mondta.
XVI. Benedek pápára hivatkozva hozzátette: ahogyan az egyház fennállásának korai évszázadaiban a keresztények vértanúsága megtisztította a világot a több istenhittől, hasonlóképpen lehet, hogy ismét szükség lesz a modern keresztények vértanúságára, hogy megszabaduljon a világ a modern bálványok káros hatásaitól.
A Szent István-bazilika előtti, zsúfolásig megtelt téren az ünnepi szertartást Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek vezette.
A bíboros köszöntőjében úgy fogalmazott: Szent István napja a „hálaadás és a bizalom ünnepe, de a kérésé is, hogy az isteni gondviselés őrizze és segítse népünket a jelenben és a jövőben”.
Szent VI. Pál pápát idézte, aki szerint ami István idejében történt, „az látszat szerint az akkori bizonytalan, politikai körülményeknek volt az eredménye”, valójában azonban „az éltető szentlélek művének bizonyult”.
Erdő Péter rámutatott: „a külső történések mögött egyéni életünkben és a népek sorsában is működik az isteni gondviselés. Ha felismerjük tervét és együttműködünk vele, értékek születnek és áldás kíséri életünket”.
A szentmisén Erdő Péter megáldotta az új kenyeret.
A szertartás a Szent Jobb-körmenettel zárult. Szent István jobb karjának kézfejereklyéjét a honvéd koronaőrség hordozta, előtte vonultak az Apostoli Szentszék által elismert lovagrendek, a szerzetesek és a papság, a püspöki konferencia tagjai, a Szent Jobb mögött Erdő Péter, továbbá a közjogi méltóságok és állami tisztségviselők, a diplomáciai testület tagjai, majd népviseletbe öltözött hívek és plébániai zarándokcsoportok mentek.
A körmenet – az elmúlt évekhez hasonlóan – a Zrínyi utca-Október 6. utca-József Attila utca-Széchenyi István tér-Zrínyi utca útvonalon haladt.
A szentmisén részt vett Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Darák Péter, a Kúria elnöke, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Tarlós István főpolgármester, Schmitt Pál volt államfő, Boross Péter volt miniszterelnök, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, Mádl Dalma, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök özvegye, Antall Józsefné, Antall József volt miniszterelnök özvegye, Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkára.
