Az Országgyűlés kedden a nagyszülői gyed bevezetéséről szóló kormányzati előterjesztés általános vitájával folytatta hétfőn megkezdett ülését. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyi államtitkára ezen azt mondta, hogy jövő január 1-jétől a nagyszülők is gyedre mehetnek, ha az Országgyűlés elfogadja az erről szóló törvényjavaslatot. Novák Katalin a nagyszülői gyermekgondozási díj bevezetéséről szóló kormányzati előterjesztés általános vitájában közölte, a dolgozó szülőknek szeretnének segíteni. Lehetőség lesz arra, hogy a munkaerőpiacon aktív nagyszülő az unoka kétéves koráig – ikrek esetén hároméves korig – otthon maradhasson a gyermekkel – ismertette.
Elmondta: a nagyszülői gyed átlagfizetés esetén 208 ezer forint havi támogatást jelent. A nagyszülő a gyed mellett csak akkor dolgozhat, ha a munkavégzés az otthonában történik. A nagyszülői gyed igénybevételének feltételei között említette, hogy a szülők jogosultak legyenek a gyedre, és hogy nyilatkozzanak arról, egyetértenek a gyermekgondozási díj nagyszülő általi igénybevételével. A nagyszülőnek is jogosultnak kell lennie a gyedre, azaz a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosítottnak kell lennie.
Feltétel az is, hogy a gyermeknek a szülővel kell élnie – közölte, megjegyezve: napközben persze a nagyszülő elviheti magához a gyermeket. Hozzátette: a gyermek után más nem kaphat gyermekgondozást segítő ellátást. Novák Katalin közölte, a nagyszülő több unoka után többszörösen is igénybe veheti a gyedet, amely a nyugdíj szempontjából jogosultsági időnek számít.
Novák Katalin közölte, hogy a kormány a dolgozó szülőknek szeretne segíteni
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Az államtitkár a felszólásában azt is mondta, bízik abban, hogy a törvényjavaslat elfogadásával ismét tudnak egy lépést tenni a családbarát Magyarország irányába. Novák Katalin szerint Európát demográfiai krízis sújtja, Magyarországon 1981 óta évről évre fogy a népesség. Míg Európában a népességnövekedés forrása a migráció, a magyar kormány a népesedési problémák megoldását a magyar gyermekek megszületésének támogatásával akarja megoldani – közölte. Az államtitkár beszámolt arról, hogy a miniszterelnök által februárban meghirdetett hétpontos családvédelmi akcióterv – amelynek része ez a törvényjavaslat is – több pontja is életbe lép július 1-jén, ezek között említette a babaváró támogatást, a csok kiterjesztését, a jelzáloghitellel kapcsolatos könnyítéseket és a nagycsaládosok járművásárlási támogatását.
A későbbiekben egyebek mellett terítékre kerül az a határozati javaslat is, amellyel 2020-at a nemzeti összetartozás évének nyilvánítanák. A javaslatot ismertető Pánczél Károly, a nemzeti összetartozás bizottsága elnöke emlékeztetett arra, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma tavasszal kérte fel az Országgyűlést, hogy a 2020-as évet nyilvánítsa a nemzeti összetartozás évévé. A fideszes politikus hangsúlyozta, hogy nem gyászévet akarnak meghirdetni, inkább azzal a vezérgondolattal akarják elindítani az évet, hogy egy nap megemlékezés és 365 nap nemzeti összetartozás. – A magyar nyelvnek számtalan kifejezése van a magyarságra, például a határon túli és inneni magyar, külhoni magyar, anyaországi magyar, elcsatolt nemzetrész, szórvány, tömbmagyarság, sziget, illetve diaszpóra – hívta fel a figyelmet.
