„A vezénylés lényege, hogy az orvost oda kell helyezni, ahol feladat van”

A Szent János Kórházban alkalmazott terápia során arra törekednek, hogy a tüdőgyulladásos beteget a lehető legkésőbb kelljen altatni és intubálva lélegeztetni – közölte a Magyar Nemzetnek adott interjúban az intézmény főigazgatója. Takács Péter, aki október végén maga is átesett a koronavírus-fertőzésen, beszélt a rendelkezésre álló ágyszámokról, a kórház eszköz- és szakember-ellátottságáról, a náluk alkalmazott kezelésekről, valamint az intézményt érintő fejlesztésekről is.

A főigazgató felhívta a figyelmet, hogy a máshonnan érkezett kollégák a normál órabérük másfélszeresét kapják, és az étkezésük is biztosított Fotó: Kurucz Árpád

– Négy, közösségbe járó gyermekem mellett már szeptember közepére vártam, hogy engem is utolér a fertőzés, ami végül egy hónappal később következett be – mondta el lapunknak Takács Péter. Az Új Szent János Kórház és Szakrendelő főigazgatója elárulta, hogy családjánál és nála is teljesen tünetmentesen zajlott le a betegség, csupán a szokásosnál egy kicsit korábban „dőlt ki” esténként. Hozzátette, hogy annak köszönhetően, hogy a kórházon belül tavasz óta folyamatos a maszkviselés, a különféle értekezleteket pedig a lehető legkisebb létszámmal, ám

a legnagyobb odafigyeléssel tartják meg, a munkahelyén senkit, még a legközvetlenebb kollégáit sem fertőzte meg.

A főigazgató felhívta a figyelmet, hogy a máshonnan érkezett kollégák a normál órabérük másfélszeresét kapják, és az étkezésük is biztosított Fotó: Kurucz Árpád

Felszabadított kapacitások

Takács Péter beszámolt róla, hogy a járvány kezdetétől november második hetéig mintegy ezerkétszáz ember feküdt bent náluk, egy részük azonban csak koronavírus-gyanú miatt tartózkodott az intézmény Kútvölgyi úti tömbjében, ahol izolált elhelyezést biztosítottak nekik. Eddig az igazolt pozitív és kórházi ellátást igénylő páciensek száma 735 fő volt: a március elejétől augusztus végéig tartó első hullám idején mintegy kétszáz, az azóta eltelt bő két hónapban pedig több mint ötszáz koronavírusos beteget ápoltak. Jelenleg négy egységükben kétszázharminc betegnek nyújtanak Covid-ellátást, harminc páciens kap légzéstámogatást, közülük négyen invazív lélegeztetést.

Az ezeregyszáz ágyas intézményben eddig háromszázharminc ágyon láttak el koronavírussal fertőzöttet, a tervezhető idejű, úgynevezett elektív műtétek halasztásával azonban sikerült további kapacitásokat – ágyat és munkaerőt – felszabadítani, így már több mint négyszáz ágy áll a koronavírusos betegek rendelkezésére.

Ezekből ötvenet szakmaspecifikusan, a kórház más osztályain elkülönítve, az egyéb betegséggel vagy traumatológiai sérüléssel ideirányított koronavírus-gyanús, illetve -pozitív eseteknek tartanak fenn, amelyeken jelenleg 29 beteg fekszik. – Ha például a mentők behoznak egy fertőzöttet agyvérzéssel, őt nem fektethetjük be a koronavírus-osztályra, hanem a neurológián vagy az idegsebészeten kell ellátni, és ott szükséges izolálni.

Az ő operációját teljes védőfelszerelésben kell elvégezni, majd a műtőt gyorsan sterilizálni kell

– világított rá a főigazgató, hozzáfűzve: három műtőjük kizárólagosan a koronavírusos betegek ellátását szolgálja.

Hatékony kezelések

– A betegek átlagéletkora valamelyest csökkent tavaszhoz képest: akkor 70,5 év volt, most pedig 68 év.

Az elhunytak átlagéletkora azonban szinte változatlan, az első hullám idején 82,4, a második szakaszban pedig 82,3 év.

Arányaiban kevesebben halnak bele most a fertőzésbe, mint tavasszal, amikor nagyon sok amúgy is leromlott egészségi állapotban lévő beteg került hozzánk idősotthonokból, akik közül sokakat elveszítettünk. Ezzel szemben szeptember–októberben az ötszáz bent fekvő közül 44-en haltak meg. Ennek oka az is, hogy

mostanra sokkal nagyobb a tudásunk és tapasztalatunk a járványról, illetve hogy olyan hatékony antivirális szerek vannak az orvosok kezében, mint a favipiravir vagy a remdesivir

– tájékoztatott Takács Péter. A főigazgató beszélt arról is, hogy a Szent János Kórházban alkalmazott terápia során

arra törekszenek, hogy a tüdőgyulladásos beteget a lehető legkésőbb kelljen altatni és intubálva lélegeztetni,

ehelyett – ameddig csak lehet – úgynevezett non invazív légzéstámogatást kapjon, amivel a szívét is tehermentesítik. Úgy véli, nagyon sokat segít a gyógytornászok közreműködésével végzett légzéstorna is, amely azt támogatja, hogy ne pangjon a vér a beteg tüdejében, így sokszor megakadályozható a tüdőgyulladás eszkalálódása.

Minden, ami kell

Kérdésünkre, hogy a megnövekedett betegszám ellátásához rendelkez­nek-e megfelelő mennyiségű és minőségű felszereléssel, illetve van-e kellő számú szakszemélyzet a gyógyításhoz, úgy válaszolt: egy koronavírusos tüdőgyulladásos páciens ápolásához nemcsak lélegeztetőgépre van szükség, hanem kell például betegőrző monitor, mobil röntgen, ultrahangkészülék és gyógyszer­adagolásra is alkalmas infúziós pumpa. – Ezeket mind megkaptuk az Állami Egészségügyi Ellátó Központtól, gyakorlatilag nem tudtam olyat kérni tőlük, amit ne szállítottak volna ide. Rá­adásul

ezek az eszközök akkor is itt maradnak, ha majd véget ér a járvány, és a későbbiekben is a magas szintű betegellátást fogják szolgálni

– jelentette ki, hozzátéve: védőeszközökkel is jól állnak, és a gyógyszerellátás is folyamatos.

Takács Péter tudatta, hogy e pillanatban kilencven áthelyezett kolléga: harminc orvos és hatvan szakápoló dolgozik náluk. Közülük nem mindenkit osztanak be a Covid-osztályokra, hanem kiváltanak velük olyan saját kollégákat, akik már tavasszal is részt vettek a koronavírus-ellátásban. – A nagy részüket azonban a fertőzöttekhez irányítottuk, és nagyon hasznos munkát végeznek nálunk, amit ezúton is hálásan köszönök nekik. A vezénylés lényege, hogy az orvost oda kell helyezni, ahol feladat van.

Ha én békeidőben annyi belgyógyászt és intenzív orvost alkalmaznék, amennyire most van szükség, hűtlen kezelést valósítanék meg

– hívta fel a figyelmet. A kórházvezető ismertette, hogy a legmesszebbről átvezényelt munkatársak Dunaújvárosból érkeztek, számukra egy- illetve kétágyas, vizesblokkal rendelkező vendégszobákat alakítottak ki, ám aki minden műszak végén hazamenne, annak ez a lehetőség is biztosított. A Székesfehérvárról érkezők pedig kisbusszal jönnek reggelente, és mennek haza esténként. Elmondta továbbá, hogy

az átvezényelt kollégák a normál órabérük másfélszeresét kapják,

és biztosított az étkezésük, sőt aki erre igényt tart, az a személyzet számára kialakított konditermet is használhatja.

Pavilonos szerkezet

Az intézményt érintő fejlesztésekről Takács Péter közölte, nemrégiben részben sikerült felújítani a Kútvölgyi járóbeteg-ellátási részlegét, és közel egymilliárd forintos kormányzati támogatásból megújult a kórház területén lévő Budai Meddőségi Centrum, melynek eredményeként a jövőben kétszer annyi államilag finanszírozott mesterséges megtermékenyítés végezhető itt el, mint eddig. Szólt arról is, hogy

a kormány hatvanmilliárd forintot biztosított 17 fővárosi kórház részleges felújítására,

ebben a Szent János Kórház a prioritási lista élén áll. A pszichiátria, az egyik belgyógyászat és a tüdőgondozó épületében már megkezdődött a váró- és a vizsgálóhelyiségek, valamint a betegszobák kifestése, és zajlik a vizesblokkok rendbehozatala is. – Az Egészséges Budapest program részeként pedig kórházunkban három projekt fog megvalósulni. Az egyik a szakrendelő, a másik a centrumkórház program, a harmadik pedig egy kisebb pilot projekt, amelynek során a korábbi pulmonológiai klinikánk épületében egy családbarát lelki egészségcentrumot kívánunk létesíteni, ahol főként a szülés körüli pszichés zavarok kezelésére fókuszálnánk. Ez utóbbinál már megtörtént az eredményhirdetés, és a koncepciótervek is elkészültek. A két nagy projekt esetében pedig a tervezői közbeszerzés utolsó hiánypótlásánál tartunk, reményeim szerint hamarosan itt is megkezdődhet a tervezői munka, hiszen a leendő centrumkórház orvosszakmai programját már tavaly nyáron összeraktuk – jelezte az intézmény vezetője. Takács Péter hangsúlyozta, hogy a pavilonrendszerű, tehát több, külön álló épületből álló Szent János Kórházat azért így tervezték meg a XIX. század végén, mert akkoriban sok olyan fertőző betegség létezett, amelynek még nem volt ellenszere. – Tavaly nyáron, még jóval a koronavírus-járvány megjelenése előtt, arra gondoltam, hogy mivel a világon mindenhol egyre nagyobb problémát okoz az antibiotikumoknak ellenálló kórházi kórokozók terjedése, ezért a könnyebb izoláció érdekében érdemes lenne megtartani ezt a pavilonszerkezetet, akár úgy, hogy az épületek a föld alatt össze vannak kötve. Persze egy modern, központi tömböt építsünk, de ne zsúfoljunk bele mindent, csak azt, ami a sürgősségi szakmákhoz szükséges, például a műtőket és a diagnosztikumot, minden más pedig maradjon a szatellitépületekben. Aztán jött a világjárvány, és bebizonyosodott, hogy igenis szükség van az ilyen csillagpontszerű kórházakra. Már nagyon várom, hogy eldördüljön a startpisztoly, és a tervezőkkel elkezdhessük épületről épületre megvalósítani azt, amit kitaláltunk – szögezte le.

Nem csak beton

Takács Péter megjegyezte, hogy az Egészséges Budapest program nemcsak ingatlanfejlesztésekből áll, hiszen ennek révén – többmilliárdos nagyságrendben – rengeteg korszerű eszközt, felszerelést is kaptak az elmúlt években. – Lecseréltünk például négyszázötven régi ágyat a legkorszerűbb, elektromos emelős ágyra, ami a betegek kényelme mellett az ápolók egészségmegőrzése szempontjából is fontos beruházás, hiszen egy jól megtermett beteget mozgatni nem könnyű feladat. Ezenfelül

rengeteg modern, nagy tudású képalkotó berendezéssel, korszerű műtőasztalokkal és műtéti eszközökkel is gyarapodtunk

– tájékoztatott a főigazgató.

Pihenni, pihenni, pihenni

– Egyre több tapasztalat utal arra, hogy főként a gyerekek és a fiatalok körében szívizomgyulladás lehet a koronavírus szövődménye, ami egy nagyon alattomos megbetegedés. Bár nyugalmi állapotban gyakran nem mutat tüneteket, ám ha a keringési rendszert egy kicsit is megterheljük, akkor szívritmuszavart okozhat, ami ájuláshoz vezethet, de olyan eset is ismert, hogy testnevelésórán egy kisdiákot újra kellett éleszteni. Fontos tehát, hogy

aki átesett a koronavírus-fertőzésen, az egy ideig tartózkodjon a komolyabb fizikai igénybevételtől,

a gyermek pedig legalább két-három hétig ne vegyen részt edzésen, tornaórán – hívta fel a figyelmet Takács Péter.