A balliberális pártok körében egyre gyakoribbá válik, hogy a szavazókhoz fordulnak anyagi támogatásért. Legutóbb Jakab Péter volt az, aki a parlamenti rendbontások után a választóival fizettette meg a házszabály megsértése miatt rá kiszabott büntetést, de Tordai Bence és Hadházy Ákos is gyűjtött már pénzt a szavazóitól. Most azonban a szivárványkoalíció pártjai együtt kérnek adományokat ahhoz, hogy az előválasztással felmerülő kiadásaikat finanszírozni tudják, ami több jogi problémát is felvet.
– Az Állami Számvevőszék korábban már állapított meg a baloldali konglomerátum egyik oszlopos tagjánál, a Jobbiknál tiltott pártfinanszírozást érintő törvénytelenséget. Joggal merül fel a kérdés, hogy ha a baloldali pártok külön-külön sem képesek betartani a játékszabályokat, akkor mire számíthatunk ebben a sokkal bonyolultabb kapcsolat-, illetve szabályozási rendszerben – nyilatkozta lapunknak Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője.
– Világosan látszik, hogy az előválasztásnak nevezett baloldali műsor azontúl, hogy számos elemző szerint valóságos téttel nem bír, jogi értelemben is számtalan sebből vérzik. Eddigi tudásunk alapján sem az érdemi adatvédelmi tájékoztatást, sem az adatbiztonsági előírásokat, sem pedig az adatkezelők személyét érintően nincsenek meg az elvárható minimális jogi követelmények
– elemezte a szivárványkoalíció pártjainak döntését az alkotmányjogász, majd hozzátette: „Ha a baloldali pártok valóban komoly megmérettetésnek szánnák a 2021-es előválasztást, akkor az jogi és pénzügyi részletszabályokkal lenne körülbástyázva, ez a minimumfeltétele egy rangos verseny lebonyolításának.”
Jakab Péter a választókkal fizettette meg a parlamenti rendbontásért kapott büntetését
Fotó: Facebook
A Századvég munkatársa kiemelte, hogy az utóbbi időben több baloldali szereplő és véleményformáló is különböző megoldások köntösében értekezett arról, hogy elfogadhatónak tartanák a választók – burkolt vagy nem burkolt – listázását. Az alkotmányjogász példaként emelte ki Mérő László májusi publicisztikáját, amelyben azt szorgalmazta, hogy készüljön lista az előválasztáson szavazókról. Ifj. Lomnici Zoltán emlékeztetett, hogy Mérő ennél is tovább ment, amikor egyenesen azt követelte, hogy ezen listák később legyenek nyilvánosak is. A baloldali pártok által elfogadott „értéknyilatkozat” aláíratása szintén alkalmas lehet a résztvevők listázására.
– Mindezekből fakadóan azoknak, akik különösen féltik a személyes adataikat, nem javasolt a baloldali előválasztáson történő esetleges részvétel
– figyelmeztetett.
Az alkotmányjogász kitért arra is, hogy politikai értelemben szinte sehol sem lesz érdemi versengés a baloldali előválasztáson, míg jogi nézőpontból azt tapasztalni, hogy az adatvédelmi, pénzügyi, illetve egyéb részletszabályokkal kapcsolatos feltételek még további kidolgozásra várnak.
Ifj. Lomnici Zoltán azt is kiemelte, hogy a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény értelmében párt nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást, továbbá névtelen adományt nem fogadhat el; az ilyen adományt az Országgyűlés által létrehozott alapítvány céljaira kell fordítani. Előbbi azért bír jelentőséggel, mert általánosságban fennáll a veszélye annak, hogy külföldi tiltott forrásokhoz jutást belföldi adománygyűjtésnek álcázhatnak. Utóbbi – ehhez szorosan kapcsolódóan – azért lényeges, mert az országgyűlési képviselők választásán az egyéni választókerületi jelöltek, illetve – bizonyos törvényi feltételek fennállása esetén – a pártlistát állító pártok is komoly költségvetési támogatásokra jogosultak.
– Ezek a szabályok az egyenlő feltételek biztosításán túl – többek között – azt a célt is szolgálják, hogy elkerülhető legyen a pártok közötti szabad versenybe történő külső gazdasági beavatkozás, illetve hogy védjék az állampolgárokat az adománygyűjtés címén folytatott különböző adatgyűjtő kísérletektől
– hangsúlyozta.
