Van egy jó meg egy rossz hírünk Budapestnek. Kétszer kellett a 2023-as atlétikai vb rendezéséért győzelmet aratni. Először el kellett nyerni a rendezés jogát, majd meg kellett győzni a főváros új vezetését, ami sikerült.
A rossz hír, hogy a Fővárosi Közgyűlés ellenzéki többsége a Fidesz képviselőinek indítványát leszavazta, így a közgyűlés nem támogatja a dél-budai centrumkórház felépítését, és nem kíván semmilyen fővárosi forrást nyújtani az egészségügy fejlesztéséhez. A továbbiakban a jövő héten összeülő Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában folytatódnak az egyeztetések a Fővárosi Közgyűlés által szerdán az atlétikai vb megrendezése kapcsán elfogadott öt feltételről – számolt be Gulyás Gergely a Kormányinfón.
A miniszter kérdésre válaszolva hozzátette: hogy a tanácsban is megpróbálja meggyőzni Karácsony Gergely főpolgármestert, hogy ne vétózza meg a kórházépítést. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt is elmondta: a szerdai kormányülésen az atlétikai világbajnokság kapcsán kialakult vitát értékelték, egyben megszületett az a határozat, mely szerint a csepeli és ferencvárosi önkormányzat által megfogalmazott elvárások egybeesnek a kormány terveivel.
A Magyar Nemzet azon kérdésére, hogy a Momentum és Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kilátásba helyezte, hogy ha nem teljesülnek év végéig a közgyűlés feltételei, akkor élesítik a vb kapcsán bejelentett népszavazási kezdeményezésüket, Gulyás Gergely azt mondta: Budapest legzöldebb beruházását támadnák meg.
– Lehet szabadabb, de zöldebb nem a vb-hez kapcsolódó zöldterületi fejlesztések nélkül Budapest, ráadásul több számítás szerint is a vb komoly anyagi bevételt jelent mind a fővárosnak, mind az országnak – jegyezte meg.
Az EU politikai helyzetét is értékelte a kormány – folytatta a tárcavezető. Elmondta: üdvözlik az új Európai Bizottság megválasztását, és annak is örül, hogy szélesebb politikai támogatás áll mögötte, mint amit a Juncker-bizottság tudhatott magáénak
– A magyar biztosi poszt az eddigi legfontosabb amit sikerült elnyerni. Várhelyi Olivér az eddigi legfelkészültebb jelölt sokak véleménye szerint is – fogalmazott Gulyás Gergely. Hozzátette: egyes magyar pártok sokat tettek azért, hogy egyáltalán ne legyen magyar biztosa a bizottságnak. A miniszter megerősítette a Magyar Nemzet azon értesülését, hogy az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának ülésén mind a külgazdasági és külügyminiszter, mind az Információs hivatal vezetője is jelen lesz.
Aggasztó hírek érkeznek a szerb-magyar határról – mondta Gulyás Gergely a kormányinfón
Fotó: MTI/Soós Lajos
– Nincs kétség afelől, hogy Soros György mindent megtett azért, hogy a magyar jelöltet, Várhelyi Olivért ne válasszák meg – tette hozzá.
A migrációs helyzet kapcsán arról számolt be a miniszter, hogy aggasztó hírek érkeznek a szerb-magyar határról, megnövekedett a tiltott határátlépési kísérletek száma, az elmúlt egy hétben 1002 kísérlet volt.
– Új technikával próbálkoznak a migránsok, két ponton határ alatti alagutat fedeztek fel a rendőrök – Ásotthalomnál egy 34 méteres alagutat, Csikériánál 21,7 méteres alagutat találtak -, amit a hatóságok lezártak – mondta el. Azt is megjegyezte, hogy a vajdasági magyar közösség részéről is aggasztó hírek érkeznek, mivel egyre több a területükön az illegális bevándorló.
A kormány döntött arról is, hogy 34 milliárd forint többletforrást biztosít az idei évre az egészségbiztosítási alap részére – gyógyszertámogatás, közte a ritka betegségekben szenvedő betegek támogatására.
Gulyás Gergely kérdésre válaszolva elmondta, hogy a migráció és a bevándorlók elosztása ügyében a most megalakult Európai Bizottság vezetése megnyugtató megoldást akar minden országra nézve.
– A magyar kormány azonban semmilyen kötelező kvótát nem fogad el – szögezte le.
A leköszönt polgármesterek pénzbeli, milliós szabadságmegváltása kapcsán úgy fogalmazott, ilyen a központi közigazgatásban nincs, a jogszabály szerint ott év végéig ki kell venni a szabadnapokat. Az önkormányzatok részéről a rájuk vonatkozó jogszabály megváltoztatására nem jött kérés, de a miniszter szerint a kormány nyitott arra, hogy ne lehessen az általános gyakorlattól eltérő végkielégítést és pénzbeli szabadságmegváltást adni.
