– Ma már nagyon sokan egyetértenek velem, hogy az államcsíny lopakodó módon bekövetkezett Magyarországon, ezért megérett az idő annak végiggondolására, hogy egy baloldali választási győzelem esetén milyen lehetőségekkel rendelkezhet a Gyurcsány-koalíció, hogy átalakítsa a jogrendszert – nyilatkozta Vörös Imre volt alkotmánybíró a HVG-nek, hozzátéve: az Országgyűlés visszavonhatná az Alkotmánybíróság jogkörét, és átveheti annak a szerepét.
Eszmefuttatásával kapcsolatban érdemes felidézni, hogy Vörös Imre jogi szemléletére fiatalkorában a kádári megtorlások egyik kulcsembere, Eörsi Gyula volt nagy hatással. Egy korábbi interjú során Vörös úgy fogalmazott: „Hála Eörsi Gyula professzor előadásainak, a civilisztika, a polgári jog szellemisége hamar megfogott.”
Eörsi Gyula a Rákosi-, majd a Kádár-diktatúra ismert jogalkotója volt, a Nemzeti Emlékezet Bizottság kutatása szerint az egyik agytrösztje volt annak a rendelkezésnek, amelynek révén az 1956-os események után létrejöhetett a forradalom résztvevőivel szembeni tömeges leszámoláshoz szükséges jogi intézményrendszer, a politikai különbíróságok rendszere. Eörsi Gyulával kapcsolatban a PestiSrácok.hu riportja kiemelte, hogy „nem mellesleg még a III/III-nak is besegített”.
Vörös Imre, az Ab egykori tagja szerint az „önkényuralmat biztosító törvények” alkotmányellenesek Fotó: MTI/Kovács Attila
Most pedig tanítványa, Vörös Imre azt hangoztatja: egy majdani baloldali többségű Országgyűlésnek meg kell állapítania, hogy az alaptörvény és az „önkényuralmat kirívóan biztosító törvények” alkotmányellenesek, ezért semmisek, illetve az egész jogrendszerből ki kell gyomlálni azokat a jogszabályokat, amelyek akadályozzák az alkotmányos rend helyreállítását.
Az interjúban szóba került Kis János, az SZDSZ volt elnöke, aki ugyancsak eljátszott azzal a gondolattal, hogy milyen lehetőségei lennének egy balliberális többségű, de kétharmaddal nem rendelkező Országgyűlésnek, hogy a sarkalatos törvényeket hatályon kívül helyezhesse. Kis elképzelései szerint egy semmisségi törvény elfogadásával – amihez elég az egyszerű parlamenti többség – a baloldal kimondhatná, hogy érvénytelen Magyarország alaptörvénye. (Ugyanakkor Kis utóbb már árnyalta a véleményét, és legutóbb arról értekezett: nem lehet feles törvénnyel alkotmányt elfogadni, ez elvi okokból volna kifogásolható, másrészt az alkotmány tartósságát is kétségessé tenné.)
Az elképzelés nem újdonság, ugyanis a balliberális pártok politikusai, valamint a hozzájuk közel álló szakértők, jogtudósok nemegyszer hangoztatták az utóbbi időben, hogy hatalomra kerülésük esetén alapjaiban változtatnák meg a jelenlegi magyar jogrendszert, még abban az esetben is, ha nem rendelkeznek az ehhez szükséges kétharmados parlamenti többséggel.
Vörös Imre és Kis János mellett a tudományos szféra más tagjai is a jogállami keretek felrúgásában látják annak a lehetőségét, hogy egy baloldali szivárványkoalíció megszilárdítsa a hatalmát. Ugyanerről értekezett korábban Bárándy Péter is, amikor elmondta, hogy „a baloldali erőknek nem kell az alkotmánymódosításhoz szükséges, kétharmados többséggel rendelkezniük a jogrendszer átalakításához”. A volt igazságügyi miniszter úgy vélte, a kérdést máshogy is meg lehet közelíteni, ugyanis a jelenlegi berendezkedést nem lehet megfoltozni vagy kijavítani, ezért a jövő évi választás után egy új kormánynak teljes átalakítást kell végrehajtania.
Egy másik baloldali jogász, az előválasztás lebonyolítását segítő Civil Választási Bizottság elnöke, Magyar György is arról értekezett korábban, hogy egy balliberális választási győzelem után trükközéssel kell átírni az alaptörvényt. Az ügyvéd szerint ha sikerülne a baloldalnak akár csak egyszerű többséghez is jutnia, akkor is azonnal hozzá kell nyúlnia négy nagyon fontos jogi területhez: az alaptörvény és a választási törvény módosításához, a pártok gazdálkodásához és az alkotmányos intézmények átalakításához.
