Számos baloldali politikus és közéleti szereplő szerint az Alaptörvény és a teljes jogrendszer megváltoztatására van szükség, még abban az esetben is, ha jövőre nem szerzik meg az ehhez szükséges kétharmados többséget. A napokban Kis János filozófus, az SZDSZ egykori elnöke beszélt arról, hogy milyen lehetőségei lennének az alkotmányozásra a baloldalnak, a kellő többség híján. Kis szerint egy semmisségi törvény elfogadásával a sarkalatos törvényeket hatályon kívül helyezhetne egy baloldali többségű, de kétharmaddal nem rendelkező parlament. Ezzel kapcsolatban Gulyás Gergely hangsúlyozta, egy jogász ilyet nem mondhat, mivel ez képtelenség.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón azt mondta:
világos szabályai vannak az alkotmány, illetve a törvények módosításának, amiket be kell tartani, akik viszont nem törvényes keretek között változtatnák meg az alkotmányos rendet, azok súlyos bűncselekményt követnek el.
– válaszolta a Magyar Nemzet kérdésére.
(Azóta Kis János már árnyalta a véleményét, és legutóbb arról értekezett: nem lehet feles törvénnyel alkotmányt elfogadni, ez elvi okokból volna kifogásolható, másrészt az alkotmány tartósságát is kétségessé tenné.)
A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott:
„A Demokratikus Koalíció nem demokratikus, sőt a diktatórikus gondolkodás sem áll távol tőle.” Gulyás felidézte, hogy 2006 őszén, a baloldali vezetés idején válogatás nélkül, példátlan brutalitással léptek fel teljesen ártatlan állampolgárokkal szemben. Továbbá Gyurcsány Ferenc köreiben többen vannak, akik az alkotmányos szabályokat nem akarják betartani – mutatott rá.
A DK elnöke a jogrendszer átalakításával kapcsolatban egyébként a napokban úgy nyilatkozott: ha a balliberális erők az esetleges választási győzelem után szemfülesek lesznek, akkor megmaradhatnak a jogállami keretek között. – Egy baloldali kormánynak szét kell feszítenie az alkotmányos kereteket, de ezzel kapcsolatban nem érdemes hangzatos szövegeket mondania – hangsúlyozta Gyurcsány, hozzátéve, a részleteket illetően „nem akarnak mindent a Fidesz orrára kötni”.
Más baloldali politikusok is tettek már hasonló megjegyzéseket arról, hogy miként kell újra felépíteni a szerintük megszűnt jogállamot, még abban az esetben is, ha nem rendelkeznek az ehhez szükséges kétharmados többséggel. Jakab Péter, az immár a Gyurcsány Ferenccel közös listán induló Jobbik elnöke szerint, ha csak egyszerű többségük lesz, akkor „addig faragják a jogot, míg igazság nem lesz belőle”. Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom elnöke pedig párhuzamos intézményrendszerek felállítását helyezte kilátásba, ha nem szereznek kétharmados többséget. Harangozó Tamás, az MSZP országgyűlési képviselője szerint a közvagyon visszaszerzéséhez kreatívkodni kell, ami egy demokratától alapvetően távol áll.
