– Az Országgyűlés és annak igazságügyi bizottsága egyaránt elutasította azt az indítványt, amiben az OBT kezdeményezte, hogy fosszák meg önt a hivatalától. Erre számított?
– Megtisztelő, hogy az igazságügyi bizottság figyelembe vette az indítványra adott válaszomat. Ezzel elismerte, hogy 2012 óta a kollégáimmal együtt nagyon sokat tettünk azért, hogy Magyarország bíróságait átvezessük a XXI. századba, felzárkóztassuk Nyugat-Európához. Annál is inkább, mert a tervünket nem csak teljesíteni, hanem túlszárnyalni is sikerült. Ha csak ezeket az eredményeket nézzük…
– De ne csak ezeket nézzük! Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) működését ugyanis több mint egy éve botrányok kísérik. A magyar bíróságok helyzete nemzetközi fórumok visszatérő témájává vált. Hogyan jutottak idáig?
– Hogy kinek és miért állhatott érdekében az OBH és OBT közötti vitát éppen az EP-választás előtt nemzetközi szintre emelni, a tekintetben nem szeretnék találgatásokba bocsátkozni. Mindenesetre egyszer azt mondtam: az OBT megmaradt tagjai úgy viselkednek, mint tizenegy dühös ember. Ezt továbbra is így gondolom. A tanács több tagját személyes harag fűti. Ez azért is érdekes, mert egyik oldalról folyamatosan a jogállamot, a bírói függetlenséget féltik a kormánytól és tőlem, a másik oldalról viszont teljesen elfogultak, pártosak velem szemben.
– Azért, mert leírták, hogy szerintük a bírósági vezetők kinevezésekor a lojalitást a szakmaiság elé helyezi?
– Látja, ezért nem lehet megkerülni, hogy az eredményeinkről beszéljünk. A magyar bíróságok az Európai Bizottság mérései szerint is az unió legjobbjai közé tartoznak. A civilisztikai ügyek 90 százaléka egy éven belül befejeződik. A legutóbbi parlamenti beszámolómban elmondtam azt is, hogy a járásbíróságok civilisztikai ügyszakában az ítéletek 91 százaléka ellen nem nyújtottak be fellebbezést, vagyis az ügyek döntő többsége már első fokon jogerőre emelkedik. Azt is el kell mondanom, hogy a magyar bíróságok óriásit léptek előre az elektronikus eljárások számát és minőségét illetően is. Lassan nem lesz olyan ügy, amit ne lehetne az online térben elintézni, pedig 2012-ben, az OBH felállításakor még korszerű számítógép is alig akadt a bíróságokon. A távmeghallgatási rendszer kiépítésével fokozatosan lehetővé válik, hogy költséges és fárasztó utazás nélkül, az érintettekhez eső legközelebbi bíróságon, internetes úton legyen meghallgatható egy tanú, egy sértett – vagy akár a büntetés-végrehajtási intézetből a vádlott. Ezek óriási dolgok. És a kritikusaink sem tagadják, hogy hét év alatt a magyar bíróságok sereghajtókból az élre törtek. Ön szerint el lehetett volna érni ilyen eredményt, ha nem arra törekednék, hogy a törvényszékek és ítélőtáblák élén a legalkalmasabb vezetők legyenek?
„Az egyik elmarasztalásomról szóló OBT-határozat angol fordítását már
azelőtt megrendelték, hogy szavaztak volna róla a tanácsban”
Fotó: Bach Máté
– Az OBT szerint nyilván igen. Illetve ők azt kifogásolják, hogy időnként eredménytelenné nyilvánított pályázatokat, máskor pedig eltért attól az „erősorrendtől”, amit egy-egy összbírói értekezleten a bírói kar meghatározott.
– Szögezzünk le valamit: a kiválasztási és kinevezési jog gyakorlása során sohasem terjeszkedtem túl a törvényes kereteken. Nagyon fontosnak tartom az önkormányzatiságot is, ami kifejezetten erős a bírói karon belül. Mindemellett nem gondolom, hogy egy-egy vezető kiválasztását egy népszerűségi-versenyen eredményétől kellene függővé tenni. Ha ön bármilyen ügyben kapcsolatba kerül a bírósággal, mit szeretne, hogy a legnépszerűbb bíró irányítsa a bíróságot, vagy azt, hogy az ügye egy hatékonyan és jól működő bíróságra kerüljön?
– Márpedig a bírói tanács az utóbbi irányba mozdulna el. Még egy törvényjavaslatot is kidolgoztak, amit egy ellenzéki párt felkarolt.
– Az Országos Bírói Tanács e téren is kissé következetlen. Az egyik tagjuk például leírta egy tanulmányban, hogy olyan OBT-t szeretne, amelynek csak a „kisbírók” lehetnek a tagjai, bírósági vezetők nem. Aztán mégis megpályázott egy törvényszéki elnöki állást, de a tanácstagságáról nem mondott le. Mondjuk ez pont annyira érdekes, mint az, hogy egy másik tag ellen fegyelmi eljárás indult volna, többek között azért, mert hónapokon át halogatta az előtte fekvő ügyek elintézését, ám ő nem mondott le a „mentelmi jogáról”, és a többiek sem függesztették fel azt.
– Vadász Viktorra és Hilbert Editre gondol?
– Nem mondok neveket. Számomra ez nem személyes ügy.
– Hanem?
– Egy jogértelmezési kérdés. Többekkel egyezően úgy gondolom, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény világosan fogalmaz: pontosan meghatározza az OBT tagjainak a számát, valamint azt is, hogy minden ítélkezési szintnek képviseltetve kell lennie a testületben. A két kritérium közül jelenleg egyiknek sem felel meg az OBT.
– A Kúria elnöke tavaly mégis az OBT határozatképessége mellett foglalt állást.
– Mint mondtam, egy jogértelmezési vitával állunk szemben, amit csak az Alkotmánybíróság vagy a törvényhozás tudna eldönteni. Sajnálom, hogy ebből az amúgy a bíróságok mindennapjait és a jogkereső állampolgárok helyzetét semmiben sem befolyásoló kérdésből egy olyan, a sajtó egy része által is támogatott lejáratókampány lett, ami lassan másfél éve tart, és súlyos károkat okoz az ország és a magyar bíróságok megítélésének.
– Jól értem, azt állítja, hogy valamiféle koncepciós eljárás folyik Handó Tünde ellen?
– Legalábbis van néhány dolog, ami elgondolkodtató. Például az egyik elmarasztalásomról szóló OBT határozat angol fordítását a jelek szerint már azelőtt megrendelték, hogy egyáltalán szavaztak volna róla a tanácsban. A számlát meg elküldték nekünk, hogy fizesse ki az OBH. Ami pedig a sajtó szerepét illeti: a közvélemény csak nagyon ritkán találkozik a bíróságokkal közvetlenül, ezért az emberek a munkánkat, eredményeinket nem a saját benyomásaik alapján, hanem a média tükrében tudják megítélni. Az egyik internetes portálon ezért most megnéztük, hány hírt jelentettek meg a magyar bíróságok történetének legnagyobb horderejű fejlesztéséről, a digitális bíróság projektről. Egyet. Ha hozzászámítjuk azt a másikat is, amelyik egyébként a lejáratásomat szolgálta, de mellékesen a fejlesztéseinkről is szó esik benne, akkor kettőt. A távmeghallgatási rendszerre ugyanennek az oldalnak a keresője összesen négy, az OBT-re viszont 166 találatot dobott ki, ami legalább ötven cikkre mutat. És akkor felvetődik a kérdés, hogy az évente 1,5 millió ügyben a bíróságokhoz forduló jogkereső állampolgárokat mi érinti jobban? Két testület jogértelmezési vitája, vagy az, hogy miként intézhetik az ügyeiket; hogy milyen szolgáltatásokat vehetnek igénybe; hogy Magyarországé az Európai Unió által elismerten az egyik legdinamikusabban fejlődő, a digitalizációban élen járó bírósági rendszer?
– És a külföldi kritikák? Legutóbb a Nemzetközi Bírói Egyesület (IAJ) mondott lesújtó véleményt a hazai állapotokról, külön kiemelve az OBH felelősségét. Erről mit gondol?
– Ha megnézzük a különféle nemzetközi testületek jelentéseit, akkor azt látjuk, hogy azok – hacsak nem előzi meg őket közvetlen és mélyreható kutatás – gyakran álhíreken, fake newson alapszanak.
– Az IAJ delegációja viszont itt járt, de a balliberális sajtó állításai szerint ön nem állt szóba velük.
– És ez mindent elmond az IAJ jelentéséről is, aminek pont annyi köze van a valósághoz, mint annak, hogy nem álltam szóba a delegációval. Nemcsak hogy szóba álltam velük, de az előzetesen tervezetnél jóval hosszabb időt, csaknem három órát töltöttünk együtt a Magyar Igazságügyi Akadémián. Ezalatt a kollégáimmal részletes beszámolót adtunk a magyar igazságszolgáltatási rendszer működéséről, még nemzetközi példákat is hoztunk, mert bántó, hogy a többszörösét kérik számon rajtunk annak, amit egy német, svájci vagy francia rendszer esetében elfogadnak. Tudta, hogy például Németországban a bírók tagjai lehetnek politikai pártoknak? Nálunk ez teljességgel kizárt. A német jogállamiságot és a német bírák függetlenségét mégsem temetik el naponta. De, amikor ezt bármilyen küldöttség előtt szóba hozzuk, az a válasz: most Magyarország ellen folyik eljárás.
– Egyébként hogyan keveredtek ide ennek az egyesületnek az ellenőrei, mert azt tudjuk, hogy legutóbb tavaly, az országgyűlési választások környékén az OBT kért beavatkozást egy másik szervezettől?
– Úgy tudom, az IAJ tavalyi, marrákesi ülésén az egyesület tiszteletbeli elnöke, Günter Woratsch nyugalmazott osztrák bíró hozzátartozójaként kint tartózkodó magyar bírónő szorgalmazta ezt. Egyébként Woratsch úr később a vizsgálóbizottság tagjaként vett részt az eljárásban.
– Visszatérve az első kérdéshez, hogyan tovább az Országgyűlés döntése után?
– Az OBH-ban a tizenegyezer bírósági dolgozó jóléte és a jogkereső magyar állampolgárok érdekében dolgozunk. Ezt a munkát fogjuk tovább folytatni. Ugyanolyan tiszta lelkiismerettel, ahogyan eddig is tettük.
Kitüntetés az ügyészség napján
– Köszönöm a legfőbb ügyész úrnak, hogy a Pro Cooperatione emlékéremmel is kifejezte megbecsülését a bírósági szervezet irányába, és ezáltal is megerősíti a hivatásrendek közötti együttműködést – mondta Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, akit az ügyészség napja alkalmából Polt Péter legfőbb ügyész (képünkön) tüntetett ki. Handó kiemelte: kiváló a kapcsolat a bíróság és az ügyészség között, még akkor is, ha a hétköznapok során jogászként mindkét hivatásrend tagjai szenvedélyesen védik a saját álláspontjukat. – De mindig tudnunk kell, hogy ami a tárgyalóteremben történik, sosem személyes ügy – tette hozzá Handó Tünde az emlékérem átvétele után elmondott beszédében.
Június tizedike 1991 óta az ügyészség napja, amikor az első ügyészi törvény kihirdetésének évfordulóját ünnepli a jogásztársadalom. A rendezvényt idén is az Igazságügyi Palota dísztermében tartották, ahol Polt Péter legfőbb ügyész és meghívott vendégként Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság (AB) elnöke mondott beszédet. A legfőbb ügyész hosszan foglalkozott egy 2004-es alkotmánybírósági döntéssel, amely azért született, mert a szocialisták által vezetett Országgyűlés az interpelláció intézményét az ügyészség munkájának befolyásolására használta volna fel. – Sem az Országgyűlés, sem más szervezet nem vizsgálhatja és nem kényszerítheti az ügyészséget a vádemeléssel vagy a vád elejtésével kapcsolatos döntésének a megváltoztatására – idézte fel Polt Péter az AB akkori határozatát. A legfőbb ügyész szerint az egyik legfontosabb mondat a testület akkori megállapításából: „az ügyészség önálló alkotmányos szervezet”, ami azt jelenti, hogy nincs alárendelve más alkotmányos szervnek, függetlenül végezheti a munkáját. Sulyok Tamás beszédében kiemelte: az alaptörvény az ügyészség és az AB kapcsolatát a korábbinál szorosabbra fűzte, a legfőbb ügyész is fontos szerepet kapott a polgárok alapjogi védelmében. (B. B.)
