Az állam nem hagyhatja magukra a hajléktalanokat

Egy gondoskodó államnak rendkívül fontos szerepe van abban, hogy megfelelő hajléktalangondozó intézményrendszert tartson fenn. Magyarországon pedig több helyen többletkapacitás is van a hajléktalan-ellátásban — nyilatkozta lapunknak Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke annak kapcsán, hogy az általa vezetett testület a múlt héten kimondta: nem alaptörvény-ellenes a szabálysértési törvénynek az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalmára vonatkozó rendelkezése. A testület vezetője szerint hiba az emberi méltóságukból levezetve megengedni, hogy a hajléktalanok bármeddig a közterületeken tartózkodhassanak.

Fotó: Kurucz Árpád

– A közösségi emberkép olyan ember képe, akinek a jogai is a közösségben gyökereznek. A hajléktalanok éppen ezekből a keretekből szorulnak ki, mivel az emberi boldogulásra az alaptörvényben meghatározott eszközöket nem tudják igénybe venni: a munkát és a szellemi teljesítményt, ezt a kettőt nevesíti az alaptörvény – fejtette ki Sulyok Tamás. Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy emiatt az állami gondoskodásból nem szorulhatnak ki a hajléktalanok.

– A nemzeti hitvallásban azt olvashatjuk: valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelezettségét. Ez az Alkotmánybíróság olvasatában az ilyen élethelyzetbe került embertársaink védelmezését jelenti. Az állam nem hagyhatja magukra ezeket az embereket, akik többnyire önhibájukon kívül lettek fedél nélküliek, ám az Alkotmánybíróság az idevezető okokat nem tudja vizsgálni, csak alkotmányossági kérdésekkel foglalkozhat – emelte ki az AB elnöke.

Hozzátette: átérzi ezeket a sorstragédiákat, és úgy véli, ezekre mindenképpen reagálnia kell a társadalomnak. Egy gondoskodó államnak rendkívül fontos szerepe van abban, hogy megfelelő hajléktalangondozó és -ellátó intézményrendszert tartson fenn – mondta a Magyar Nemzetnek Sulyok Tamás.

Hozzátette: az AB megkereste a Belügyminisztériumot, az Emberi Erőforrások Minisztériumát, a Hajléktalanokért Közalapítványt, a Menhely Alapítványt és a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot, hogy a testület tájékoztatást kapjon a hajléktalanellátásról.

– A válaszokból világossá vált, hogy olyan ellátórendszer van Magyarországon, ami helyenként még többletkapacitással is bír – emelte ki a testület elnöke. – Az AB egy olyan alkotmányos követelményt fogalmazott meg a jogalkalmazókkal szemben, amely szerint az életvitelszerű közterületen tartózkodás miatti szabálysértési eljárásban a szankció alkalmazásánál minden esetben meg kell vizsgálni, hogy helyben van-e férőhely – mutatott rá Sulyok Tamás, aki további garanciákat is felsorolt: a jogkövetkezmény alkalmazása előtt három figyelmeztetésben kell részesülnie az életvitelszerűen közterületen tartózkodónak, valamint a rendőri intézkedés során egy szociális segítőnek is jelen kell lennie.

– Ez is a gondoskodó államra utal. Az intézkedés lényege nem az, hogy büntesse, hanem hogy az együttműködés irányába terelje a hajléktalanokat. Ezt az együttműködést követeli meg az ő és mindnyájunk társadalmi lény lényege, mert nem elszigetelt egyénként létezünk, hanem bizonyos kötelezettségünk és felelősségünk van önmagunkkal és a társadalommal szemben is – fogalmazott az AB elnöke.

Sulyok Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy az alaptörvény hatálybalépésével az AB szerepe is megváltozott, jelenleg sokkal inkább egyéni jogvédelmet lát el a testület.

– Megvizsgáltuk a hajléktalanok helyzetét, és arra jutottunk, szükségük van a támogatásra, önerejükből nem képesek változtatni a helyzetükön. Ezért lenne hiba az emberi méltóságukból levezetve megengedni, hogy bármeddig a közterületeken tartózkodhassanak. Ezzel sem az ő állapotuk nem változik, sem a közterület alaptörvénybe foglalt célja nem tud érvényesülni. E szerint ugyanis a közterületet közcélra kell használni. Az életvitelszerűen ott-tartózkodás viszont nem közcél, sőt akadályozza azt, hogy ez a funkció zavartalanul érvényesüljön – érvelt a testület elnöke.