Németh Ágnes kiemelte: a rendőrség elsősorban a bűnmegelőzésben, az áldozatok azonosításban, az áldozatkísérésben és reintegrálásukban számít az egyházak segítségére.
Elmondta: az emberkereskedelem lehetséges áldozatait azok ismerik, akik lakókörnyezetükben dolgoznak, így többek között a helyben szolgáló papok, illetve az egyház szolgálatában álló segítők.
A rendőr ezredes kitért arra: sokszor nehéz az áldozatok beazonosítása és együttműködésre bírása, hiszen fogva tartóik többnyire megfenyegetik őket, és azt hazudják nekik, hogy jó kapcsolatban állnak a rendőrséggel. Ráadásul az áldozatok, akik úgy gondolják, hogy a prostitúció az egyetlen kitörési lehetőségük, attól is félnek, hogy többet nem kapnak „munkát”, ha segítséget kérnek hivatalos szervektől.
Az egyház ilyenkor is segíthet az áldozatkísérésben és a reintegrációban, a „biztonságos visszatérésben” a társadalomba – mondta.
Közlése szerint Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a legérintettebb, onnan kerül ki a legtöbb áldozat. Az emberkereskedelem szempontjából fontos „csomópont” az áldozatok utaztatásában Győr-Moson-Sopron megye is. A rendőrség mind a négy megyében felvette a kapcsolatot a történelmi egyházakkal, hogy működjenek együtt – tette hozzá.
Azt is elmondta, hogy a prostitúciónak a nevelőintézetben nevelkedő, a mélyszegénységben élő lányok és fiúk vannak a leginkább kitéve, illetve azok, akik sérült családban élnek, esetleg családon belüli erőszak áldozatai. Sokszor előfordul az is, a család látja, hogy a fiatal a vesztébe rohan, de mivel a gyermek már nagykorú, nem tehetnek ellene semmit. Ilyenkor a rendőrség sem segíthet, az egyház munkatársai azonban támogathatnák az itthon maradókat lelki gondozással, illetve segíthetnének a család és a fiatal közötti kapcsolattartásban – mutatott rá Németh Ágnes.
Ismertetése szerint Magyarországról elsősorban Németországba, Ausztriába, Olaszországba, az Egyesült Királyságba utaztatják a lányokat, de Belgiumba, Franciaországba, Svájcba, Máltára, az Amerikai Egyesült Államokba, Új-Zélandra is kerülnek magyar fiatalok. Ugyanakkor Magyarországon is vannak ukrán, szerb, román, bolgár, illetve kínai, vietnami prostituáltak. Éppen ezért az emberkereskedelem elleni küzdelem elképzelhetetlen nemzetközi összefogás nélkül – fűzte hozzá.
A nem prostitúció céljából elkövetett emberkereskedelemre példaként említette azt, amikor a gyermeket a szüleik kiveszik az állami gondozásból, kiképzik zsebtolvajnak, majd elküldik egy nyugat-európai országba, ahol egy hasonló életmódot folytató családhoz kerül és új nevet kap. Egy ideig nekik dolgozik, majd ismét országot, nevet és családot vált. Ha pedig elkapja őt a rendőrség, szinte lehetetlen beazonosítani, hiszen a gyermek, aki megpróbál beilleszkedni új családjába, a hatóságoknak már az új nevét fogja megadni.
Légrádi Gabriella, a prostitúcióra kényszerített nők támogatására létrejött Solwodi egyesület magyarországi szervezetének elnöke elmondta: az egyesületet 1985-ben alapította egy szerzetes nővér, Lea Ackermann, aki tanítani ment Kenyába, és ott szembesült a jelenséggel, hogy az afrikai lányokat Európába utaztatják, és ott prostitúcióra kényszerítik. Azóta a szervezet Németországban, Ausztriában, Rómában és 2017 óta Magyarországon is működik. A magyar egyesület elsődleges célja az „érzékenyítés, a prevenció és hálózatépítés”.
Elmondta: különösen fontosnak tartják, hogy az egyházon belül legyenek a segítésben elkötelezett papok, szerzetesek, hitoktatók, ifjúsági közösségek, szociális és egészségügyi területen dolgozók. Képzéseik, ismeretterjesztő és figyelemfelkeltő programjaik célja, hogy az egyházon belül megismertessék a probléma súlyosságát, mert munkájuk kezdetén azt tapasztalták, hogy Magyarországon – európai összehasonlításban – kevésbé ismert a probléma, illetve mintha „nem mernénk beszélni róla”.
A szerzetes nővérekből álló magyar egyesület tagjai emellett iskolákba is járnak prevenciós programjaikkal, előadásokat tartanak, illetve segítik a külföldi védett házakban élő magyar áldozatokat – tette hozzá.
Knáb Judit, a Solwodi Hungary tagja azt mondta: igaz ugyan, hogy az emberkereskedelem a világon működő legsötétebb, legjövedelmezőbb és az egyik legszervezettebb hálózat, ugyanakkor a katolikus egyház szintén egy igen jól szervezett világméretű hálózat, és ezt ki lehet használni az ellene folytatott harcban.
Michael August Blume, Magyarország apostoli nunciusa köszöntőjében kiemelte: Ferenc pápa megválasztása óta kiemelt figyelmet szentel az emberkereskedelem áldozatainak. Fontos, hogy az egyház megtalálja a segítés módjait és támogassa az áldozatok visszatérését a társadalomba.
Ferenc pápa kezdeményezésére 2015 óta minden évben február 8-án imanapot tartanak az emberkereskedelem áldozataiért. A konferencia az áldozatokért bemutatott szentmisével fejeződött be.
