Az európaiak a családok támogatása mellett teszik le a voksot

Magyarországon, de Európában általában is családközpontúan gondolkoznak az emberek, a családot fontos értéknek tartják. Magyarország kiemelkedik ebben a tekintetben, hiszen a leginkább családcentrikus nemzet vagyunk – jelentette ki Novák Katalin családokért felelős miniszter a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) és a Századvég Politikai Iskola Alapítvány „Európa-projekt – családkérdéskör” kutatási eredményeit bemutató, online konferencián. Szavai szerint

ezért zajlik családközpontú kormányzás Magyarországon, és ezt szolgálják a kormány családokat támogató intézkedései is.

Novák Katalin a kutatás néhány fontosabb eredményét ismertetve elmondta, hogy az európai emberek kétharmadának fontos a saját tulajdonú otthon, és tíz magyar emberből kilencnek fontos, hogy saját tulajdonú otthona legyen. Szintén hangsúlyozta: az otthonteremtési program, amely idén kibővült, minden eddiginél nagyobb támogatást és segítséget nyújt minden gyermeket tervező és nevelő családnak.

A miniszter azt is kifejtette, hogy

Európa minden országára jellemző, hogy inkább a családok támogatása, mint a tömeges migráció mellett teszik le a voksukat.

Ettől függetlenül – folytatta – nem minden országban ennek megfelelő döntések születnek, de Magyarországon reagálnak a magyar emberek igényeire, akik nem szeretnék, ha tömeges bevándorlással oldanánk meg a demográfiai problémákat.

Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Politikai Iskola Alapítvány kuratóriumának elnökhelyettese.
Fotó: Kopp Mária Intézet

– Már ötödik alkalommal készült el az egész Európát érintő kutatás azzal a céllal, hogy feltérképezze az európai emberek gondolkodását Európa jelenéről, jövőjéről, és arról, hogy milyen válaszokat várnak a politikusoktól – kezdte nyitóbeszédét Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Politikai Iskola Alapítvány kuratóriumának elnökhelyettese. A kutatással kapcsolatban elmondta, 27 tagállamban, az Egyesült Királyságban, Norvégiában és Svájcban összesen harmincezer ember véleményét kérdezték meg többek között a migrációról, az általános konjunktúraérzetről, Brüsszel teljesítményéről, a keresztény kultúrához való viszonyról, a külföldi NGO-k politikai szerepéről, valamint a családpolitikáról és a népesedésről.

Az elnökhelyettes ismertetése szerint

Európa világban elfoglalt geopolitikai, gazdasági és stratégiai pozíciói romlottak, a koronavírus-járvány hatására pedig olyan új kihívások jelentek meg, amelyek Európát válaszút elé állították.

Barthel-Rúzsa Zsolt arra is felhívta a figyelmet: vagy hagyják az európaiak, hogy országaik a népesedési kihívásokra tömeges betelepítéssel reagáljanak, vagy a magyarországihoz hasonló családtámogatási rendszer kialakításával válaszolnak, tudva, hogy csak az erős nemzetállamok szövetsége tud erős és versenyképes Európai Uniót létrehozni – fogalmazott.

Fűrész Tünde, a KINCS elnöke elmondta, a kutatás segítségével olyan családpolitikai kérdésekre kaptak válaszokat, amelyekre korábban nem, így például már azt is látni, hogy az európai emberek mennyire tartják fontosnak a családot. Mint mondta, az eredmények ismeretében megrendült és meghatódott, mert egyértelműen látszik, hogy Magyarország az egyik legcsaládcentrikusabb ország Európában.

– Mi, magyarok elkötelezettek vagyunk a családok támogatása és megerősítése mellett

– nyomatékosította. A KINCS elnöke szerint nem meglepő, hogy a listák elején a visegrádi, a kelet-közép-európai és balti országok, a végén pedig a skandináv és Benelux államok találhatók.

Fűrész Tünde elmondta, Magyarország az egyik legcsaládcentrikusabb ország Európában.
Fotó: Kopp Mária Intézet

– A gyermekvállalási kedv Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben, több mint negyedével, ehhez képest több skandináv államban a teljes termékenységi arányszám akár tíz vagy annál több százalékkal csökkent. Franciaországban hét, Nagy-Britanniában 15 százalékkal esett vissza – fejtette ki Fűrész Tünde, aki arról is beszámolt, hogy Magyarországon 2010-hez képest majdnem megduplázódott a házasságkötések száma, míg például Hollandiában 15 százalékkal csökkent ez a szám.

– Magyarországon nőtt a gyermekvállalási kedv, stabilabbak lettek a párkapcsolatok, és a harmadik gyermekek száma is nőtt, azonban összeurópai szinten a gyermektelen háztartások majdnem ötödével növekedtek.

A Századvég és az Eurostat adatai is alátámasztják, hogy jó úton haladunk, amikor a családok megerősítését és támogatását tűzi zászlójára a kormányzat – jelentette ki Fűrész Tünde.

Pillók Péter, a Századvég Politikai Iskola Alapítvány társadalomtudományi kutatócsoportjának igazgatója a kutatás konkrét eredményei közül azt emelte ki, hogy Magyarország családbarát ország, ami abból olvasható ki, hogy nálunk vannak a legnagyobb arányban a gyerekvállalást tervezők: a megkérdezettek 46 százaléka kettő, 40 százaléka pedig három gyermeket tart ideálisnak.

A család fontosságáról szóló kérdéssel kapcsolatban a válaszadók 90 százaléka nyilatkozott pozitívan, de az arány hasonlóan magas a V4-ek körében. Az igazgató elmondta: a 28 országban végzett vizsgálatban azt tapasztaljuk, hogy a megkérdezettek 91 százaléka gondolja úgy, hogy nagyon fontos a család.

A családok számának belső erőforrások vagy migráció általi támogatásáról szóló kérdésből kiderült, hogy az európai polgárok közel 70 százaléka, a magyarok 91 százaléka is a helyi családokra támaszkodást tartja helyénvalónak.

Pillók Péter, a Századvég Politikai Iskola Alapítvány társadalomtudományi kutatócsoportjának igazgatója ismertette a kutatás eredményeit.
Fotó: Kopp Mária Intézet

A népességcsökkenésre reflektáló kérdésben látszik a területi, regionális eltérés, ugyanis nálunk és tőlünk délebbre más arányban képzelik el a születendő gyermekek támogatását. Míg ezt a megkérdezettek zöme kiemelt fontosságúnak tartja, csak pár százalék gondolja úgy, hogy a migráció erősítése a megoldás.

Pillók Péter ismertetése szerint az európaiak 57 százaléka a gyermekszám növelését tartja előremutatónak.

– A nagycsaládos-politikával kapcsolatban azt látjuk, hogy kontinensünk polgárainak 52 százaléka szerint kiemelt támogatásban kell részesíteni a nagycsaládokat, a mi régiónkban azonban ezek az arányok felfelé mozdulnak el – közölte az igazgató. Ugyanis Magyarországon 74 százalék szerint kiemelten kell és érdemes támogatni a nagycsaládosokat. Ezenkívül hazánkban 88 százalék mondta azt, hogy a fiatalokat támogatni kell a gyermekvállalásban, a V4-ek körében 69 százalék ez az arány, az európai polgároknak pedig 50 százaléka ért egyet az állítással.

A kutatás kitért a családbarát mentalitás erősítésének kérdésére is. Pillók Péter elmondta, összeurópai szinten nagyon kevesen mondták azt, hogy a családbarát gondolkodás erősítése nem fontos, az európai állampolgárok 82 százaléka szerint inkább vagy nagyon lényeges. Vagyis az anyagi támogatás mellett a mentalitás és az általános értékprioritások áthangolását is nagyon fontosnak tartják.

A konferencia teljes egészében a linkre kattintva visszanézhető.