Baloldali hallgatás a sikeres felzárkóztatásról

A Dankó Pista Egységes Oktatási Intézményt fenntartó Közös Kincs Közhasznú Nonprofit Kft., valamint Almási Katalin, Biri polgármestere és az iskola igazgatója is egy baloldali médiahadjárat célkeresztjébe került 2020 végén, miután Cseh Katalin EP-képviselő (Momentum) a településen található Le Til-kúria felújítására nyert pályázatot kifogásolta. Cseh Katalin és a balliberális médiamunkások leegyszerűsítő narratívája csupán a Le Tilre koncentrált, pedig a kúria működtetőihez köthető az országban az egyik leglátványosabb eredményeket produkáló, hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásával foglalkozó intézmény is.

Már kisgyermekkortól odafigyelnek a rájuk bízottak szellemi és lelki fejlődésére. Fotó: Teknős Miklós

Almási Katalint 2009-ben, egy időközi önkormányzati választáson megválasztották polgármesternek, ezért kiszállt a Közös Kincsből, és azóta az iskola igazgatási feladatait látja el.

Ma már komplex képzési rendszer működik Biriben

A Dankó Pista Egységes Oktatási Intézményben bölcsőde, óvoda, általános iskola, szakgimnázium, gimnázium, valamint szakmát adó képzések is helyet kapnak. A duális képzési rendszerben egészségügyi, szociális, kereskedelmi, építőipari és turisztikai szakképzési ágazat működik.

Az iskola minden gyermek számára ingyenes étkezést biztosít, ami a tízórai mellett a menzás étkezést is tartalmazza. A menü levesből, főételből és desszertből áll, amelyért kizárólag a felnőttek fizetnek, ők is kedvezményesen, ötszáz forintért vehetik igénybe a napi menüt.

Az oktatási intézmény négy külön épületben működik a Mező Imre utcában, a nem helyi diákok számára kollégiumot is biztosítanak. Az utcában lévő ingatlanok vegyesen képezik az önkormányzat és a Közös Kincs tulajdonát: itt található a pap szolgálati lakása, a pedagógusok számára kialakított szolgálati lakás, a tésztagyár, a tájház, de az üresen álló házakkal is közcélú terveik vannak.

A Biriben meglévő intézményi telep mellett az iskola oktatási tevékenysége jelen van a kárpátaljai Tarpán, valamint a debreceni javítóintézetben és a tiszadobi gyermekotthonban is. Jelenleg több mint négyszáz tanuló oktatását végzik.

A Közös Kincs hatvanöt főt foglalkoztat. Almási Katalin hangsúlyozta: a technikai állományban csak helybéliek dolgoznak, és a pedagógusok körében is arra törekednek, hogy az itt élők lássák el az oktatási feladatokat.

Már kisgyermekkortól odafigyelnek a rájuk bízottak szellemi és lelki fejlődésére. Fotó: Teknős Miklós

A jó példák teszik vonzóvá az iskolát

– A komprehenzív tanítási módszerben hiszünk: az alsó tagozatos tanító oktatja az osztályokat hatodik osztályos korig, amelyik tanár pedig átveszi őket hetedik osztályban, az viszi tovább őket a gimnáziumban is – mondta az igazgatónő, utalva arra is, hogy az itt tanuló gyermekek egy összetartó közösség tagjai lehetnek.

A környékbeli településekről is előszeretettel íratják ide a gyerekeiket a szülők. Az intézménynek két iskolabusza jár reggel, és ötven kilométeres körzetben veszi fel a diákokat, délután pedig hazaszállítja őket. A távolabbról érkező tanulók a kollégiumban kapnak helyet: az egyik érettségiző például Kolozsvárról jött ide.

Az intézmény sikeressége abban is megmutatkozik, hogy számos kolléga – a pedagógusoktól a kiszolgáló személyzetig – itt végezte a tanulmányait. Az egyik bölcsődei csecsemő- és gyermeknevelő maga is itt kezdte tanulmányait, mára pedig az iskola felnőttképzésében oktatóként is dolgozik. Hasonló utat járt be az iskola két kollégiumi nevelőtanára, Balázs Levente és Rétháti Salamon. Ők a gimnáziumi éveiket kezdték a Dankó Pistában, majd a felsőfokú tanulmányok befejezését követően visszatértek, hogy kollégiumi visszaadjanak valamit abból az értékrendből, amelyet itt kaptak.

– Átálltunk a sötét oldalra – viccelődött Levente, amikor arról kérdeztük, milyen érzés a tanár szemszögéből látni az iskola működését. Salamonnal egyetértésben azt mondták, hogy előttük is most vált világossá, mivel kellett megküzdeniük a tanáraiknak, amikor ők voltak a diákok. Azonban számukra ez már nem egy átlagos iskola, hanem családias közösség.

A fiatal nevelőtanárok hozzáállása annak fényében különösen meggyőző és példaadó, hogy nem hivalkodtak vele, csupán a beszélgetés során derült ki: a Ham ko Ham zenekar tagjai. Együttesükkel 2016-ban az X-Faktor döntőjéig meneteltek, és egészen a koronavírus-járvány kezdetéig tele volt a naptáruk fellépésekkel. Mégis leszögezték: sosem akartak máshol élni.

Az oktatás eredményességét az is illusztrálja, hogy számos esetben előfordul: a szakképzésben részt vevő tanulók a szakma megszerzése után a gimnáziumot is elvégzik. A szakgimnáziumban sport- és pedagógiai tagozat működik. Az iskola csatlakozott továbbá a Honvéd kadét programhoz: a Honvédelmi Minisztérium ösztöndíjat ad a jól tanuló diákjainak. Idén van olyan diákjuk is, aki pilótaképzésére megy tovább, és olyan is akad, aki a Debreceni Egyetem műszaki karán folytatja tanulmányait.

A tapasztalatok alapján örvendetesen sokat változott a hátrányos helyzetű családok körében a tanulás megítélése. Az igazgató rámutatott, hogy bár korábban a fiatalon megházasodás és a több gyermek vállalása volt jellemző, később közülük is sokan visszatértek a felnőttképzésbe.

– Ma már azt látjuk, hogy elsődlegessé vált a tanulás, a szakma és a munkahely megszerzése, és csak azt követi a családalapítás – összegzett Almási Katalin.