– A járvány elleni védekezés során a 93 kórházban tevékenykedő ezeregyszáz honvéd elsősorban logisztikai feladatot lát el, a kórházak működését segíti elő – nyilatkozta a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában Benkő Tibor. A honvédelmi miniszter rámutatott, hogy az eddigi tapasztalatok alapján a katonák bevonása jó döntésnek bizonyult, széles körben lehet ugyanis őket foglalkoztatni: ha kell
testhőmérsékletet mérnek, kísérik a betegeket, a raktárban pakolnak, szállítanak, vagy akár adminisztratív feladatok elvégzésében is segítik az egészségügyi dolgozók munkáját.
Hangsúlyozta, hogy bár a honvédeket nem vonják be az egészségügyi ellátás rendszerébe, minden katona fel van készítve ön és kölcsönös segítségnyújtásra, arra, hogy hogyan kell életet menteni, vagy életben tartani embereket.
A honvédelmi miniszter a kórházparancsnoki rendszerrel kapcsolatban elmondta: a kórházakban tevékenykedő honvédekhez hasonlóan a kórházparancsnokok is a működés, a fenntartás, valamint az üzemelés folytonosságát és biztosítását szolgálják. Ők szintén a vezetésnek segítettek megszervezni a logisztikai ellátást: a raktározást, a szállítást, valamint összehangolják a kórházak közötti tevékenységet. Hozzátette: a kórházparancsnoki rendszer jelenleg is működik, viszont a beosztottak már jóval kevesebb feladatot látnak el.
Az utcai járőrözéssel kapcsolatos kritikára és aggályokra reagálva hangsúlyozta:
a magyar katonától nem kell félni, hiszen a járőrtevékenység a közbiztonság erősítését és annak a hatékonyságát szolgálja.
A magyar katona csak abban az esetben visel fegyvert, ha saját magát vagy a rá bízott személyeket kell megvédenie.
A tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy hazánk biztonsági helyzete ugyan stabil, de ez nem jelenti azt, hogy idehaza nem állhat fenn terrorfenyegetettség veszélye, hiszen ismert, hogy mi történik a nagyvilágban vagy éppen a közvetlen szomszédunknál is. Ugyanakkor azt látni kell – tette hozzá –, hogy nemcsak a terrorfenyegetettség van jelen a világon, hanem ott vannak azok az emberek is, akik bűncselekmények elkövetésére hajlamosak, ezért a honvédek esetében is célszerű a fegyverviselés, hogy fel tudjanak lépni az olyan helyzetekben is, mint ami legutóbb az 1-es villamoson történt.
Benkő Tibor a Honvédelmi és haderőfejlesztési program kapcsán rámutatott: a XXI. században már egyáltalán nem járható az az út, hogy a lepusztult és leamortizálódott harmincöt-negyven éves technikákkal kelljen felvenni a harcot a század kihívásaival szemben. Hangsúlyozta:
a megvásárolt haditechnikai eszközök bár sokba kerülnek, de az ország és az emberek békéjének és biztonságának a garantálása pénzben nem mérhető.
Továbbá minden eszköz megvásárlásánál az is fontos szempont volt, hogy a magyar gazdaság érdekeit is szolgálja. Ez nem csak üzemet és gyárat, hanem foglalkoztatást is jelent – tette hozzá.
