Betiltja a proletárdiktatúra a magyar nemzeti zászlót

Az a fejlemény, hogy 1919. június elejére egyre több településen lázadnak föl a tanácskormány terrorja ellen, még nagyobb aktivitásra készteti a hírhedt Lenin-fiúkat.

2019. 06. 09. 10:03
Böhm Vilmos; Stromfeld Aurél
Stromfeld Aurél főparancsnok (balra) szemléje Fotó: MTI fotó reprodukció
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyre több településen lázadnak föl a tanácskormány terrorja ellen 1919. június elejére. Ez a fejlemény még nagyobb aktivitásra készteti nemcsak a vörösőrségeket, helyi direktóriumokat, hanem a Szamuely Tibor népbiztos által irányított hírhedt Lenin-fiúkat, különítményeseket, akik példátlan kegyetlenséggel lépnek fel most is a lakossággal szemben.

Ezalatt a visszahívott monarchiabeli tisztek vezérletével a Vörös Hadsereg az északi országrész területeinek visszafoglalásában jelentősen előrehalad. Léva, Szerencs, Érsekújvár, Tokaj után Sátoraljaújhelyet, Kassát, Zólyomot és Selmecbányát is visszafoglalják a csehektől.

A forradalmi kormányzótanács hatalmas ünnepségeket rendel el a harcok kellős közepén, június 7-re. A Népszavában úgy fogalmaznak még 3-án: „A Vörös Hadsereg fényes hadisikerei örömmel, büszkeséggel töltik el minden proletár szívét”. Később sem a magyarok, hanem „a proletárhősök nagy győzelméről” beszélnek. Amikor Kassán a magyar csapatokat minden épületen vörös és nemzeti lobogók fogadják, Cséri Sándor városparancsnok haladéktalanul elrendeli, hogy szedjék le a piros-fehér-zöld zászlókat, díszítéseket mindenünnen, s kijelenti: „Nem Nagy-Magyarországot jöttünk visszaállítani, hanem szlovák proletár testvéreinket felszabadítani!”

Stromfeld Aurél főparancsnok (balra) szemléje
Fotó: MTI fotó reprodukció

Az összes „polgári” – igen ritka, hogy ezt a szót használják – zenekart az Országház elé rendelik három órára, miután a munkát központilag mindenütt be kell fejezni két órakor, hogy a „proletárok” részt vehessenek a politikai beszédekkel zsúfolt ünnepségeken. Szombaton „reggel 8 órakor az összes katonai zenekarok zenés ébresztővel járják be az egész várost”.

Június elsején Ormospusztán Korpf Ferencnét a csehekkel való cimborálás miatt akarják letartóztatni, ám mivel ellenáll, s el akar szaladni, egy vöröskatona lelövi. Tolnatamásiban folytatódik a május végi ellenforradalom megtorlása. A Szekszárdról kiszálló forradalmi törvényszék halálra ítél három helyi polgárt. Felakasztásuk előtt megkínozzák őket.

Két nap múlva Trubinyi János plébánost akasztatja föl Dunamócson egy vörösőr parancsnok ellenforradalmárság ürügyével. Aznap este Újdombóváron a sztrájkolni szándékozó vasutasok közé lövetnek a kaposvári terroristák, ketten meghalnak, huszonkilencen megsebesülnek. Ötödikén Nagycenken és környékén tör ki lázadás, ám a soproni direktórium odaküldött gépfegyveres, repülővel megerősített csapatai legyőzik őket, három személyt megölnek. A helyszínre érkező Szamuely Tibor két volt katonatisztet óriási sarc fejében nem végeztet ki. Egy hónap múlva teszi ezt meg az odautazó László öccse.

Kőszegen a vasutassztrájkkal kapcsolatos június 5-i felkelést véres megtorlás követi. Szamuely Tibor és Korvin Ottó, a Belügyi Népbiztosság politikai osztályának vezetője egy kézlegyintéssel ítéli halálra dr. Waisbecker népfölkelő századost és Hercsics György hétgyermekes földművest. Agyonlövésük előtt összevissza verik őket. Abonyban 6-án kivégzik Lajcsák Istvánt és Telek Fehér Mihály másodbírót, akiket a május eleji helyi lázadásban való részvételük óta Cegléden őriztek. Egy nap múlva Csornán lövi agyon ellenforradalmárság miatt Rátz Alfonz barbacsi lakost egy vöröskatona.

Ugyanaznap a csornai ellenforradalom leverése után Németh Lajos tiszthelyettest – hiába rakta le a fegyvert – mellbe lövik, s úgy verik össze puskatussal, hogy meghal, majd kirabolják. Később özvegyétől is elviszik férje otthon lévő értékeit. Szintén 7-én Veszelits Ferencet lövik agyon Horvátlövőn a vöröskatonák, amikor tüzet nyitnak a tüntetőkre. Még aznap ­Szamuely Tibor parancsára agyonlövik Lajtaújfalun Nakovics Nándort.

Szintén 7-én Sopronkövesden a vasutassztrájkkal összefüggő mozgalomban részt vett Schmidt Mátyást és fiát Szamuely Tibor elé állítják. Ifj. Schmidt Mátyás önmagát ajánlja föl apja helyett a kivégzésre, ám hiába, mert apját felkötik egy fára. Kis idő múlva a fiút is melléakasztják ütlegelések közepette.

A vérengzés hátteréhez tartozik, hogy Szamuely 6-án Kun Béla külügyi népbiztostól azt a sürgönyt kapja: „Használjon fel minden eszközt, hogy az ellenforradalom elfojtassék. Járjon el minden kímélet nélkül, ingadozás csak árt az ügynek!” Szamuely amúgy is széles körű felhatalmazást kapott április 21-én a forradalmi kormányzótanácstól, amikor megbízták a rend és fegyelem fenntartásával, „hogy e célra, ha szükséges, a forradalmi törvényszék mellőzésével is bárminő eszközt igénybe vegyen”.

Iméntiek fényében értékelendők a Népszava 6-i vezércikkének passzusai: „Az egyéni akciók ellen ezeken a hasábokon folyt a legélesebb küzdelem, amikor tulzások, terror, visszaélések, erőszakoskodások formájában jelentkezett az egyéni akció. A külön akciókat helytelenítjük, elítéljük, bármilyen formában jelentkezzenek.”

A parlament előtti ünnepségen nem nemzeti színekkel, hanem vörös drapériával vonnak be mindent, s nem a Himnuszt, hanem az Internacionálét játsszák a zenekarok. Az egyik szónok, Rákosi Mátyás népbiztos kijelenti: „Mi vezetjük most azt az egész világra kiterjedő harcot, amelynek vége nem lehet más, mint az egész proletariátus fölszabadítása.”

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.