Boros Bánk Levente: Az őszödi beszéd árnyéka vetülhet a Gyurcsánnyal szövetkezőkre

Traumatikus pontként látják a 14 éve nyilvánosságra került őszödi beszédet a Magyar Nemzet által megkérdezett elemzők. Szerintük a Gyurcsány Ferenc egykori szocialista-szabaddemokrata kormányzatának hazugságait feltáró szónoklat máig érezteti a hatását, s egyebek mellett a baloldal is annak köszönheti egyre mélyülő válságát.

Boros Bánk Levente, a Médianéző Központ igazgatója

Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése a rendszerváltoztatás utáni magyar politikatörténet legfontosabb eseménye, egyben legnagyobb botránya is. Olyan politikailag meghatározó történésekhez lehet hasonlítani, mint Sztálin halála vagy a szeptember 11-i terrortámadások Amerikában, amelyekhez kapcsolódóan az ember tisztán emlékszik, hol érte az esemény híre – értékelte lapunknak Boros Bánk Levente, a Médianéző Központ igazgatója Gyurcsány Ferencnek a csütörtökön éppen 14 éve nyilvánosságra került, heves tüntetéssorozatot kiváltó ominózus beszédét.

Boros Bánk Levente, a Médianéző Központ igazgatója

Szavai szerint az őszödi beszéd jelentőségét nem csupán a napvilágra kerülését követő hetek közvetlen fejleményei, a rendőrség által vérbe fojtott, Gyurcsány Ferenc lemondását követelő demonstrációk emelik ki, hanem máig ható következményei is. – Egyrészt az akkori szocialista miniszterelnök önleleplezése, amelyben egyszerre ismerte be a 2006-os hazugsággal elcsalt választásokat és az azt megelőző, a választók félrevezetésére épülő látszatkormányzást, automatikusan vezetett a balliberális oldal 2010-es történelmi választási vereségéhez. Másrészt a beszéd szóhasználata, trágár elemeket felmutató formája és annak tartalma, azaz a folyamatos hazudozás nyilvános elismerése máig az ország legelutasítottabb politikusává tette Gyurcsány Ferencet – fejtette ki Boros Bánk Levente. Az elemző felhívta a figyelmet: az a párt vagy politikus, aki ma vagy a jövőben a Demokratikus Koalíció elnökével való összefogást tervezi, arra nemcsak az őszödi beszéd árnyéka fog vetülni, hanem annak elmondójával kell együttműködnie, aki pedig saját bevallása szerint sem az igazmondásáról híres.

Horn Gábor, a Republikon Alapítvány elnöke Fotó: Mohai Balázs/MTI

– Magáról a beszédről nincs túl jó véleményem, és 2006-ban sem volt, s nem tartom egy jelentős beszédnek – jelentette ki lapunknak Horn Gábor, a Republikon Alapítvány elnöke, aki akkoriban SZDSZ-es államtitkárként a szocialista-szabaddemokrata kormány tagja volt. Az elemző azt hangsúlyozta, hogy a beszéd egy belső közösségnek szólt – Gyurcsány fel akarta paprikázni a saját embereit –, nem pedig a nyilvánosságnak, ennek megfelelően szerinte az elhangzottak olykor obszcén stílusa sem érdekes. – Tartalmilag az indulatokon kívül mást nemigen látok benne – fogalmazott, hozzátéve: úgy véli, hogy a beszéd véletlenül került ki a rendszerből, s nem az MSZP belső erői szivárogtatták ki azt.

Zárug Péter Farkas, elemző, politológus

Az őszödi beszédet az utat vesztett magyar rendszerváltozás nyílt történelmi bizonyítékának látja Zárug Péter Farkas. Az elemző szerint a beszéd tartalma és szappanopera jellegű nyilvánosságra kerülése együttesen húzta sárba mindazt, amit a rendszerváltozás remélni vélt és hirdetett, hogy lesz magyar politikai megújulás, van remény arra, hogy a politikusok és egy miniszterelnök nem hazugságok árán szerez hatalmat, és nem hazugságok árán tudja azt megtartani. – A magyar társadalom ráeszmélt az őszödi beszédet hallva, hogy egy kalandor demokrácia épült ki körülette, amelyben a politikai egoizmus és közpolitikai brókerizmus napi hazugságok sokasága által, mondhatni „trükkök százaival” tartja fent magát. E keserű eszmélés óriási, mindmáig ható kiábrándulást adott sokaknak a politika egész világából. Ahogy a politika, mint a közjó szolgálata is lózunggá vált e keserű tapasztalás által. Gyurcsány Ferenc pedig egy személyben testesíti meg mindezt – fejtette ki a politológus.