Věra Jourová és Didier Reynders illetékes biztosok vezetésével mutatták be szerdán Brüsszelben az Európai Bizottság (EB) éves jogállamisági jelentéseit. A testület első alkalommal élt e mechanizmus lehetőségével, amit korábban a magyar és a lengyel kormány is ellenzett. Az EB négy területen – az igazságszolgáltatás, a hatalmi fékek és ellensúlyok rendszere, az antikorrupciós intézkedések, illetve a médiaszabadság – kérdésében vizsgálta a tagállamok helyzetét. A Magyarországról szóló dokumentum
a bírák függetlensége, az antikorrupciós küzdelem hatékonysága és a médiapiac sokszínűsége tekintetében is kritikát fogalmaz meg.
A bizottság lemondásra felszólított alelnöke, Věra Jourová a dokumentumok margóján elmondta: a jelentések célja, hogy feltárják a tagállamokban tapasztalható problémákat, majd párbeszédet kezdeményezzenek. – Nem fogunk meghátrálni attól, hogy folytassunk a hetes cikkely szerinti eljárásokat – tette hozzá, utalva a Magyarországgal és Lengyelországgal szemben zajló brüsszeli eljárásokra. Korábban a német EU-elnökség a magyar ügy lezárását, annak eredményre vezetését helyezte kilátásba.
Jourová Orbán Viktor levelét a szerdai tájékoztatón már nem kommentálta. Mint mondta, a magyar miniszterelnök időben választ fog kapni az Európai Bizottságtól.
Věra Jourová bemutatja a jogállamisági jelentéscsomagot Brüsszelben 2020. szeptember 30-án.
Fotó: Dati Brendo / Európai Bizottság
Brüsszel az Index ügyét is felemlegeti
A Magyarországról szóló, huszonöt oldalas dokumentum leginkább kritikus része a magyar sajtó helyzetéről szól. Az EB a Médianéző Központtal ellentétes véleményre jutott:
szerintük nem kiegyensúlyozottak az erőviszonyok a hazai sajtópiacon, és a független termékek rendszerszintű akadályokkal dolgoznak.
Visszaköszön a Věra Jourová által korábban felkarolt Index ügye is: a bizottság szerint aggodalomra ad okot, hogy a szerkesztőség a csoportos felmondás mellett döntött. Brüsszel szerint a magyar Médiatanács nem hatékonyan és nem teljesen függetlenül dolgozik.
A dokumentum elkészültéhez egyébként több magyar minisztérium is ajánlásokat fogalmazott meg, de az Európai Bizottság – épp ezzel váltva ki ellenérzést Budapestből – a kormánnyal rendszeresen kritikus civil szervezetek véleményét vette alapul.
Az Amnesty International és a Transparency International magyar szervezete is a források között van. Az említett, az Index ellehetetlenítéséről szóló részletet pedig épp az Index.hu egyik angol nyelvű cikkéből vette át a bizottság.
A jelentésben idézett tucatnyi civil szervezet többsége ráadásul szoros kapcsolatot ápol a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványokkal.
Věra Jourová és Didier Reynders biztosok Brüsszelben 2020. szeptember 30-án.
Fotó: Dati Brendo / Európai Bizottság
Jourová megszólalt Orbán Viktor levelével kapcsolatban is
A biztosnő szerda reggel először a brüsszeli Politicónak nyilatkozott azután, hogy a magyar kormány berkeiből többen is a lemondását követelték. Mint azt a lapnak elmondta,
visszautasítja, hogy valaha is megsértette volna a magyar embereket. „Épp ellenkezőleg. Nagyon is tisztelem a magyarokat és az általuk meghozott döntéseket”
– fogalmazott Jourová, aki szerint a demokráciákban lehetséges kritikát megfogalmazni, így amennyiben szükséges, még az Európai Bizottság tagjai is bírálhatják a nemzeti kormányokat, illetve a megválasztott tisztségviselőket.
Lapunk is írt róla, hogy az Európai Bizottság liberális alelnöke a német Der Spiegelnek adott múlt hétvégi interjújában bírálta a magyar demokrácia helyzetét, és többek között azt mondta: a magyarok nagy része már nem képes rá, hogy önálló véleményt alkosson.
Az Európai Bizottság tegnap mindenesetre kiállt Jourová mellett, mondván: a cseh politikus Ursula von der Leyen elnök teljes bizalmát élvezi. Ezt a véleményt a testület részéről a szerdai tájékoztatón is megerősítették.
