1. Könnyű hozzáférés
A magyar médiumok a kormányhoz való hozzáállásuktól és politikai hovatartozásuktól függetlenül az ország egész területén bárki számára könnyen hozzáférhetőek. A lakosság eszközellátottsága kifejezetten magas: 3,8 millió háztartásra 3,7 millió televízió-előfizetés jut; az internet-előfizetések száma az ország lakosságszámát is meghaladja; a felnőttek 91 százaléka rendelkezik mobiltelefonnal, akiknek a 73 százaléka internetezésre is használja azt – olvasható a Médianéző Központ magyar médiahelyzetet vizsgáló elemzésében. Mint írják, Magyarországon a hozzáférés valamennyi hírforráshoz való széleskörűen biztosított, a 18 éven felüli lakosság 89,2 százaléka néz televíziót, 75,4 százaléka használ internetet, 50,7 százaléka hallgat rádiót, és 27,1 százaléka olvas nyomtatott sajtót. Emellett a felnőtt lakosság 66,6 százaléka rendelkezik Facebook-regisztrációval, ami a legnépszerűbb közösségimédia-platform Magyarországon. A Kutatópont Műhely által megkérdezettek közel háromnegyede, azaz 74 százaléka legalább hetente, 47 százalékuk pedig napi fogyasztója a közösségi médiában megjelenő híreknek, 16 százalékuk számára pedig ez az elsődleges tájékozódási forrás.
2. Kiegyenlítetten
A Médianéző Központ azt is vizsgálta, hogy politikailag mennyire kiegyensúlyozott a médiapiac. A magyar felnőtt lakosság 95 százaléka, vagyis 7,7 millió fő rendszeres médiafogyasztó, a médiába vetett bizalom az uniós átlagnak megfelelő. A magyar médiapiac kiegyensúlyozott: nagyságrendileg ugyanannyian tájékozódnak konzervatív, mint balliberális forrásokból, előbbi 84 százalékot, azaz 6,8 millió, utóbbi 83 százalékot, vagyis 6,7 millió embert jelent. Azok száma, akik egyaránt tájékozódnak mindkét oldal médiumaiból, majdnem hatmillió fő, azaz a választópolgárok legalább 75 százalékához garantáltan mindegyik politikai oldal nézete eljut.
3. Magyar tulajdonban
Az elmúlt évtized igazi fordulatot hozott a magyar médiapiacon, jobb- és baloldalon egyaránt. A rendszerváltozás során számos tőkeerős, a médiaüzemeltetésben jártas külföldi befektető jelent meg Magyarországon: a német Axel Springer, a svájci Ringier és a szintén német Bertelsmann két évtizeden keresztül uralta a magyarországi médiapiacot, Magyarország legnagyobb bulvár napilapjának, a Blikknek a mai napig a Ringier-Axel Springer a kiadója – tájékoztat a Médianéző Központ. 2014-ben a Sanoma érdekeltségeit a Central Csoport vásárolta meg, amelynek tulajdonosa a többek szerint balliberális kötődésű Varga Zoltán magyarországi milliárdos. A Centrál Médiacsoport Zrt. jelenleg is kiadója az egyik legnagyobb, milliós eléréssel rendelkező balliberális hírportálnak, a 24.hu-nak, de jelentős a piaci részesedése a közéleti és gazdasági HVG-nek is, amely a nyomtatott piacon és az online térben egyaránt jelen van. Szintén 2014 után került magyar tulajdonba a hazai médiapiac egyik jelentős szereplője, a Mediaworks Hungary Zrt., amely portfóliójába megyei napilapok, gazdasági szaklapok, divat-, életmód- és bulvárlapok, valamint országos, közéleti napilapok és online portálok tartoznak, mint például a Világgazdaság, a Magyar Nemzet vagy a Mandiner. Az egyik legjelentősebb online portál, az Origó.hu is 2015-ben került magyar kézbe, miután a német Deutsche Telekom többségi tulajdonában lévő Magyar Telekom 2015-ben eladta azt a New Wave Media Kft.-nek. A Médianéző Központ elemzésében rámutat: a kereskedelmi tévécsatornák piacán jelentős a külföldi jelenlét, hiszen az RTL Group birtokolja az ország legnagyobb eléréssel rendelkező hírműsorát közlő RTL Klubot, és több jelentős kábelcsatornát is. Magyar tulajdonban van azonban a TV2 Csoport, amely az RTL Klub konkurenseként üzemelteti a másik meghatározó országos csatornát, a TV2-t. A politikailag meghatározó médiumok piacán – a sajtótermékek számát tekintve – mára 95 százalékos magyar tulajdoni arány alakult ki – mutat rá az elemzés.