Nincsen univerzális recept egy ország sikeressé tételére, csak az adott földrajzi hely gazdasági, kulturális és geopolitikai adottságait figyelembe véve lehet erős és jól működő államot létrehozni – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára, az általa társszerzőként és szerkesztőként is jegyzett Ezer éve Európa közepén – A magyar állam karaktere című kötet gondolatait ismertetve. Orbán szerint nem lehet pusztán az íróasztal mellett eldönteni, hogy egy országot milyen politikai vízió alapján vezetnek, mivel a történelem és a hagyományok által formált néplélek, nemzetkarakter kudarcra ítélheti a valóságtól elrugaszkodott kezdeményezéseket.
Történelmi lehetőség
A jelenkorról Orbán Balázs úgy fogalmazott: rendkívül kedvező lehetőségek állnak Magyarország előtt, hiszen hazánk nagyon régen irányíthatta a saját sorsát olyan mértékben, mint amit nemzeti szuverenitásunk ma lehetővé tesz. – Szent István király államalapító tevékenysége rendkívül tanulságosan szemlélteti, hogy a nyugodt építkezés néhány évtizedében mi minden valósítható meg, ha az ország érdekét szem előtt tartó vezetés kezében van a gyeplő – fejtette ki az államtitkár. Hozzátette: térségünk mindig akkor került válságba, amikor ütközőzónává vált, s ennek elkerülésére, valamint Magyarország fejlődésének biztosítására azokat a folyamatokat kell erősíteni, amelyek meggátolják a civilizációs törésvonalak kialakulását a régiónkban.
A szerzőpáros, Orbán Balázs és Szalai Zoltán szerint a szuverenitás a kulcs hazánk sikereihez
Fotó: Teknős Miklós
– Ebbe az irányba hat például a migráció elleni fellépés, valamint annak megakadályozása, hogy ne mérgesedjen el Oroszország és az Európai Unió viszonya – fogalmazott a politikus, hozzátéve: a közép-európai gondolat képviselete is fontos a stabilitáshoz, valamint ahhoz, hogy Magyarország ne süllyedjen vissza abba a félperiférikus állapotba, amelybe évszázadokon át kényszerült.
– Ha azt akarjuk – folytatta –, hogy a térségünknek középtávon számottevő politikai érdekérvényesítő képessége, gazdasági ereje és hadserege legyen, rendkívül fontos felismerni, hogy hazánknak felelősséget kell vállalnia a régiónk Kárpát-medencén kívüli részeiért is.
Nemzetiek és légiósok
Orbán Balázs az erős Magyarország belső feltételeként említette a közösségelvű társadalompolitika kialakítását, amely – amellett, hogy nem fordítja egymás ellen a különböző társadalmi csoportokat – a családalapításra, a gazdaságilag stabil és aktív középosztályra, valamint az erős nemzeti öntudatra épít. – Fontos történelmi tanulság, hogy amikor gondba kerül az ország, csak a nemzeti intézményekre számíthatunk.
Így volt ez a 2008–2009-es pénzügyi válság esetében vagy legutóbb a 2015–2016-os migrációs krízis alatt is. A nemzetközi intézmények, valamint a szupranacionális struktúrák nem tudták megvédeni hazánkat, csak a magyar parlament és a kormány volt képes felelősséget vállalni a magyar emberekért – mutatott rá a miniszterhelyettes. A Demokratikus Koalíció Európai Egyesült Államokról szóló elképzeléséről Orbán Balázs azt emelte ki: a párt olyan uniformizált, értékmentes, „légiós” gondolkodási struktúrát követ, amelyet semmi nem köt a magyar viszonyokhoz.
– Ez teljesen új fejlemény a történelmünkben, még az Osztrák–Magyar Monarchiában is elképzelhetetlen volt, hogy akár a kormánypárt, akár az ellenzéke több hatáskört követelt volna Bécsnek, mint ahogyan a jelenlegi ellenzék többsége Brüsszel számára kívánja átengedni szuverenitásunk további elemeit – fejtette ki az államtitkár.
Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium igazgatója, a kötet társszerzője és szerkesztője lapunknak arról beszélt: a könyvben szereplő tanulmányokkal a magyar nemzet látásmódjáról kívántak összefoglaló képet adni. – A kötet által nyújtott perspektíva segítségével talán a napi problémák kezelésében és a döntési helyzetekben is könnyebben megállapítható, hogy mi a nemzet érdeke.
A magyarság fontos döntési pontjainál mindig szükséges megvizsgálnunk: honnan jöttünk, milyen fejlődési tendenciák érvényesültek a tradícióink kialakulása során, valamint hogy kikkel együtt és kik ellenében építkezett a magyarság az elmúlt ezer esztendőben. A történelmi gondolkodásunk lenyomatát adó könyv reményeink szerint a jelenlegi magyarságnak segít megalkotni azokat a válaszokat, amelyek előremozdítják és sikeresebbé teszik az országot – fogalmazott Szalai Zoltán. Hozzátette: a kötetben igyekeztek úgy tárgyalni az említett témákat, hogy a konkrét, pragmatikus kérdésekkel foglalkozók számára is releváns, használható gondolatokat adjanak.
Többpólusú világ
A kötet értekezéseit tágabb perspektívába helyezve az igazgató arra is kitért: korunk egyik nagy kérdése, hogy az Amerikai Egyesült Államok dominálta egypólusú világrend felbomlásával hány hatalmi központ jön létre, illetve milyen geopolitikai viszonyok alakítják a jövőben kontinensünk politikáját. – Bár a globális tendenciákra csekély ráhatásunk van, az kijelenthető, hogy Magyarország mindig azokban az időszakokban volt sikeres, amikor diverzifikált volt a nemzetközi kapcsolatrendszere, nem pedig egy szálon függött. A különböző nagyhatalmakkal pedig akkor tudott az ország kiegyensúlyozott viszonyrendszert kiépíteni és fenntartani, amikor a nemzeti szuverenitás birtoklása megadta az ehhez szükséges belső szilárdságot és magabiztosságot – fejtette ki Szalai Zoltán.
