Egy évtizede jó kezekben a nemzet történelmi fővárosa

Egy évtized alatt visszahelyezte Magyarország térképére Székesfehérvárt a város polgári vezetése, a Fejér megyeszékhely így az egyik legjelentősebb gazdasági központ lett az országban. Cser-Palkovics András polgármester és csapata jelentős fejlesztéseket hajtott végre a városban, miközben erős közösséget épített. A politikus úgy véli, ha a fejlődés töretlen marad, akkor a település 10-15 éven belül egy osztrák nagyváros színvonalára érhet majd. De ez szerinte csak akkor sikerülhet, ha a balliberális oldal nem teszi ideológiai viták küzdőterévé a közgyűlést, és segíti a közös munkát.

2020. 12. 16. 9:00
PAVLIK Lvia; CSER-PALKOVICS Andrs; PALKOVICS Lszl; LNCZI Andrs
Székesfehérvár, 2019. szeptember 4. Lánczi András rektor, Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Pavlik Lívia, az egyetem kancellárja (b-j) átvágja a nemzeti színû szalagot a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campus új épületének átadásán 2019. szeptember 4-én. MTI/Bodnár Boglárka Fotó: Bodnár Boglárka
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Amikor 2010-ben Székesfehérvár polgármestere lettem, nagyon váratlan dolgokkal nem szembesültem a hivatalban, mert magam és a csapatom több tagja korábban is tevékenyen részt vett a helyi közéletben. Ráadásul az utolsó években úgy alakult a közgyűlés összetétele, hogy bár elvileg ellenzékben voltunk, de nem kisebbségben dolgoztunk – bocsátja előre Cser-Palkovics András, aki a mai napig nagyon megtisztelőnek tartja, hogy 2010-ben a Fidesz őt indította polgármesterjelöltnek, majd a fehérvári választópolgárok is kitüntették bizalmukkal. Ezt nem tartja magától értetődőnek, hiszen, mint mondja, viszonylag fiatalon került a város élére. Ezt annál is inkább megtiszteltetésnek érzi, mert a családját és őt is minden a Fejér megyeszékhelyhez és közvetlen környezetéhez köti.

Cser-Palkovics András az első perctől kezdve azt vallja, hogy egy várost vezetni, irányítani csapatban lehet. Úgy véli, bár egy polgármester ennek a csapatnak a kapitánya, de nem polihisztor, és nem tudhat mindent. Szavai szerint ennek a csapatnak a tagjai a polgármesteri hivatal, a városi intézmények és a cégek szakemberei.

– A közös munka közösséget teremt, ami lényegében az egész várost magában foglalja, ezt később úgy fogalmaztam meg, hogy százezren egy csapatban. Ennek megteremtéséhez azt javasoltam mindenkinek, hogy keressük azokat a pontokat, amelyek összekötnek minket, és ne azokra összepontosítsunk, amelyek szétválasztanak. Az egyik legfontosabb közös pont a város, amit szeretünk, és ahol szeretünk élni, és mindig mindent meg kell tennünk azért, hogy a település tovább tudjon fejlődni – mutat rá Székesfehérvár első embere.

 

Történelmi fejlődés

 

Bár 2010 után csontvázak nem hullottak ki a szekrényből, Cser-Palkovics András azzal az átadás-átvételkor teljesen tisztában volt, hogy nehéz gazdasági helyzetben veszi át a város irányítását, összesen 18,5 milliárd forint adóssággal kellett megküzdeniük. Ráadásul ezek a korábbi hitelek úgy működtek, hogy 2010-ig nem kellett jelentős tételeket adósságszolgálatra költeniük, de utána igen, 2011-től átlagosan hárommilliárd forintot fordítottak erre évente. Ezt a politikus még akkor is nagy tehernek érezte, ha Székesfehérvár már tíz éve is erős gazdasági központ volt, jelentős iparűzésiadó-bevételekkel.

A polgári oldal 2010 után takarékos gazdálkodással tudott elindulni, de az igazi megkönnyebbülést az jelentette, amikor az állam átvállalta az önkormányzatok adósságát, így Székesfehérvárét is. Ettől kezdve a város hárommilliárd forintot nem adósságszolgálatra, hanem más, fontos célokra, például fejlesztésre költhetett.

– A mögöttünk hagyott tíz év sok munkával, gyorsan eltelt, de jöttek az eredmények is, a fő cél a közösségépítés volt, és ebben nem is voltunk sikertelenek – fűzi hozzá.

A következő években úgy fejlesztették a települést, hogy a fehérváriak érezzék, minden városrész fontos, ezért igyekeztek minden körzetben az életminőséget javító beruházásokat megvalósítani. Emellett indultak nagyobb programok is, többek között jelentős fejlesztések voltak a közlekedés területén, így megépülhetett a nyugati elkerülő út hiányzó eleme. Jelenleg is folyik a déli összekötő út kivitelezése, jövőre pedig elindulhat az Auchannál levő körforgalom átépítése is. Közben igyekeznek a fenntartható közlekedés felé elmozdulni, ehhez környezetbarát járműparkot alakítanak ki, és az elektromos autózást segítő fejlesztéseket indítanak el. – Közben nagy figyelmet fordítunk a kórházunkra, még akkor is, ha az intézmény soha nem volt a fehérvári önkormányzat fenntartásában. Ugyanakkor a vidék legnagyobb kórházáról van szó, amely a tágabb értelemben vett régiót látja el. A két, 2010 előtt elmaradt fejlesztési ütem közül az egyiket megvalósítottuk, a másik pedig a következő években, a Modern városok programban készül el – emeli ki Cser-Palkovics András, aki hozzáteszi: a nagy beruházásokat sok más, kisebb volumenű, de fontos fejlesztés egészítette ki. Szavai szerint a fejéri megyeszékhelyre a legtöbb fejlesztési forrás az államtól érkezett, úgy véli, Székesfehérvár korábban soha nem kapott még annyi kormányzati támogatást, mint az elmúlt években, de ez minden városra igaz.

A polgármester úgy véli, ha a település fejlődése töretlen marad, akkor Székesfehérvár 10-15 év múlva egy osztrák nagyváros színvonalára érhet majd.

 

Nehéz év sok tanulsággal

 

A megyeszékhely fejlesztésénél kiemelt figyelmet kapott a turizmus is, mivel az első pillanattól kezdve úgy érezték, hogy az idegenforgalomban nagy lehetőségek rejlenek. Ennek érdekében létrejött egy azóta is folyton gyarapodó és erősödő turisztikai csapat, amely arra törekszik, hogy az amúgy kiváló adottságokkal rendelkező város pozícióit tovább erősítse. Ebben Budapest közelsége egyszerre jelent hátrányt és előnyt, azon dolgoznak, hogy az utóbbiban rejlő lehetőségeket használják ki, és minél több embernek be tudják mutatni a nemzet történelmi fővárosának értékeit. – Olyan szép értékekről van szó, mint a Nemzeti Emlékhely, a koronázótemplom, amelyhez kapcsolódóan most is zajlanak fejlesztések. S persze nagyon komoly beruházás valósult meg a Sóstónál is, ami több mint program, sokkal inkább városrész rehabilitációról van szó. Erre az állami forrásból megvalósult fejlesztésre vagyok talán a legbüszkébb – hangsúlyozza a polgármester.

Ha az évek óta tartó fejlődést meg nem is akasztotta a koronavírus-járvány, de azért a pandémia Székesfehérváron is sok nehézséget okoz. Cser-Palkovics András ugyanakkor úgy gondolja, ebből az évből sokat lehet tanulni, például azt, hogy a természetet illik tisztelni, amit nem legyőzni kell, hanem vele együtt élni. Ami az anyagi veszteséget illeti, a város működőképességét jóval kevesebb pénzből kellett idén fenntartaniuk.

– Az iparűzési adó például három-négymilliárd forinttal lesz kevesebb ebben az évben, de emellett az állami elvonások is jelentős összegeket tesznek ki, és sokat költünk a védekezésre is. Itt jegyezném meg, hogy a fehérvári emberek, cégek több mint százmillió forinttal járultak hozzá a védekezés költségeihez, ez is a közösséget erősíti. A járvány miatt csak olyan fejlesztéseket kellett átütemeznünk, amelyek saját forrásból valósulnak meg – fejti ki.

 

Nincs helye marakodásnak

 

Cser-Palkovics András kitér arra is, hogy a városért végzett munkában 2018 tavaszáig számíthattak az ellenzékre is, amelynek a javaslatait több alkalommal elfogadták vagy beépítették. Az utóbbi, közel három évben a polgármester viszont azt tapasztalta, hogy a balliberális oldal megpróbálja az önkormányzati világot bevinni az országos pártpolitikai küzdőtérre, ami ellen ő mindig is küzdött, és harcolni fog a jövőben is. Úgy véli, ha ennek tered adnak, a politikai marakodás a település versenyképességét is rontja. A polgármester szerint szakmai vitára szükség van, de az ideológiai harc csak árt egy városnak, és a fehérváriak is nyugalmat és fejlődést akarnak.

S persze a fejéri megyeszékhely lakói is nagyon szeretnének már, ha vége lenne a világjárványnak. Cser-Palkovics András úgy érzi, hogy a pandémia után valamelyest újjá kell majd építeni a helyi közösséget, az emberek nagyon vágynak olyan programokra, amelyek összehozzák őket. Emellett át kell majd tekinteniük a városüzemeltetést és azt, hogy a járvány mit okozott a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokban, amiket szükség szerint meg kell erősíteni. Ezután folytatni kívánják a fejlesztéseket, a közlekedéshez kapcsolódó és az oktatási és az egészségügyi beruházások prioritást élveznek majd. Mint mondja, feladat akad bőven, ezeket összefogással lehet megvalósítani.

 

Fehérváron minden megvan

 

A decemberi hűvös, borongós időjárás ellenére a késő délelőtti időpontban is sokan tartózkodnak Székesfehérvár központjában, és az sem zavarja az embereket, hogy olykor, egy-egy rövidebb ideig szemerkél az eső. A járókelők kedélyesen beszélgetnek, egyesek telefonon intézik az ügyekeit, mások a közeli bevásárlóközpontban töltik az idejüket. Találkozunk egy olyan óvodás csoporttal is, amely karácsonyi verset szavalva sétálgat a belvárosban.

Egy középkorú férfi az egyik telekommunikációs társaság ügyfélszolgálata előtt várakozik, a helyiségben csak néhányan tartózkodnak, de ezzel a járvány miatt az iroda meg is telt. Érdeklődésünkre elmondja, hogy ő nem Székesfehérváron lakik, de a településen dolgozik, és nagy szereti a várost. – Már régen a szívemhez nőtt a megyeszékhely, amelynek nagyon tetszik a központja, az épületek is szépek. A település jól ellátott, megfelelő a közlekedése, bár a buszparkot meg lehetne újítani. Különösen azokat kellene cserélni, amelyek a helyközi járatokban közlekednek és a térségből hozzák be az utasokat Székesfehérvárra – emeli ki. A férfi szerint remek szórakozási lehetőségek vannak a városban, és mivel szereti a sportot, a fejéri megyeszékhelyen kiváltképp megtalálja a számára megfelelő programokat.

Néhány pillanattal később egy fiatal lány siet el mellettünk, érdeklődésünkre mosolyogva elmondja: a munkahelyére siet, és emiatt nem ér rá hosszasan nyilatkozni. Annyit azonban futtában elárul, hogy nagyon szereti Székesfehérvárt, már csak azért is, mert sok a fiatal a megyeszékhelyen. – Szeretek télen forralt bort inni a Fő utcán a többiekkel, de nyáron is rendre összegyűlünk a központban. Annyira jó a barátokkal szórakozni, kikapcsolódni ebben a szép városban – jegyzi meg, majd elsiet.

A lakók elégedettek

Egy, a babakocsiban fekvő gyermekével kikapcsolódó, amúgy háromgyermekes édesanya nem rohan, így van ideje beszélgetni is. Kérdésre úgy fogalmaz, hogy egy többgyermekes család is megtalálja a számítását Székesfehérváron, hiszen minden megvan a településen, amire szükség lehet. Szavai szerint a városban a kisgyermekes szülőknek is biztosítottak a szórakozási lehetőségek, amikor nincs járvány, moziba, uszodába járhatnak, és megoldható a bevásárlás is, amit már online is meg lehet tenni. – A legjobban a fényeket szeretem, gyönyörű a díszkivilágítás, nagyon tetszenek azok a szökőkutak is. Ez nagyon jó ötlet volt – mondja nevetve. Amikor arról faggatom, hogy mit lehetne még fejleszteni, gondolkodóba esik. – Ez jó kérdés, nem is tudok olyat mondani, amire szükség lehetne, mert minden van. Ez egy kis Pest – viccelődik.

Hasonló véleményen van egy hazafelé igyekvő idősebb asszony is, aki több évtizede a férje révén költözött Székesfehérvárra. Mosolyogva ő is előrebocsátja, hogy nagyon szeret a városban lakni, a megyeszékhelyet patinásnak, ugyanakkor kedvesnek tartja. Határozottan állítja, hogy nincs olyan, amit nem szeret benne. – Azt hiszem, elég idős vagyok ahhoz, hogy különösebben nagy vágyaim már ne legyenek. Alapvetően megvan, ami kell, legfeljebb a szinten tartáshoz kell elvégezni a szükséges felújításokat. Székesfehérvár így jó, ahogy van – köszön el elégedetten mosolyogva.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.