A diákoknak az egyre megfizethetetlenebb albérletárak mellett égető szükségük van a kollégiumok bővítésére, de nehezen tudnak lépést tartani az igényekkel a beruházások. A 2016 decemberében elfogadott Országos kollégiumfejlesztési stratégiának (OKS) ugyanakkor van már látható eredménye, amelyről Schanda Tamás számolt be a napokban. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára Tordai Bence (Párbeszéd) képviselőnek adott írásbeli válaszában közölte, hogy a stratégia elfogadása óta több mint 37 milliárd forinttal támogatta a kormány a kollégiumi infrastruktúra megújulását és az olyan komplex campusfejlesztéseket, amelyek kollégiumi beruházásokat is magukban foglalnak. A fejlesztések mintegy háromezer kollégiumi férőhelyet érintenek, melyek közül csaknem ötszáz új.
Többek közt az elmúlt években készült el az Eötvös Loránd Tudományegyetem Nagytétényi úti kollégiuma, valamint a győri Széchenyi István Egyetem Hegedűs Gyula Kollégiuma, de nemrégiben a Pécsi Tudományegyetem és az Óbudai Egyetem hallgatói is új lakóhelyekkel gazdagodtak. A stratégia egyébként 123 kollégiumot érint, számos budapesti helyszín mellett például Debrecenben, Gödöllőn, Kecskeméten, Szekszárdon is kijelöl felújításokat vagy új épületek létrehozását. 2023-ig négyezer új szobát és nyolcezer új helyet kellene létesíteni, valamint 12 ezer meglévő szobát és 29 ezer helyet felújítani. Minderre 192 milliárd forint áll rendelkezésre. A fővárosban ráadásul egy önálló Diákváros projekt előkészítése kezdődött meg, ami jóval több, mint puszta felújítás: egy világszintű, változatos funkciójú, a diákokat kiszolgáló kollégiumi városrész létrehozása a cél, ami legalább 8500 főt tudna befogadni. A Budapest déli részén megvalósuló grandiózus projekt kulturális, sport- és rekreációs létesítmények építését, valamint ehhez kapcsolódó közlekedési fejlesztéseket is magába foglal, és a tervek szerint 2026-ra készülhet el.
A kormány 37 milliárd forintot fordít a beruházásokra
Fotó: Bach Máté
Országosan egyébként valamivel több mint 54 ezer kollégiumi férőhelyet számoltak össze a stratégia 2016-os elfogadásakor, ebből 44 ezer tartozik az állami egyetemekhez és főiskolákhoz, a többi magán- vagy egyházi intézmény. A fővárosban 15 ezer diáknak van hely. A férőhelygondokat tovább növeli a külföldi hallgatók létszámának egyébként örvendetes emelkedése: az idei tanévben már 33 ezer külföldi tanul a hazai felsőoktatásban, míg 2015-ben csak 23 ezren voltak.
De nemcsak az a baj, hogy több a diák, mint a férőhely, hanem az is, hogy a meglévő helyek sok kívánnivalót hagynak maguk után. Az állapotokról sokat elárul, hogy az épületek Budapesten átlagosan 56, vidéken pedig 49 évesek voltak 2016-ban. A fővárosban például csak a kollégisták negyede lakik olyan szobában, amelynek saját vagy másik szobával közös fürdőszobája van. Sok helyen nem tudják biztosítani a jogszabály által előírt, hallgatónkénti hét négyzetméteres lakóterületet sem. – Az OKS részeként megvalósult fejlesztések valamennyit segítettek a helyzeten, de további jelentős beruházásokra lesz szükség, hogy a hallgatói lakhatás kérdése megoldódjon – hangsúlyozta lapunk megkeresésére a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, kiemelve, hogy a kollégiumok átlagosan harmincszázalékos túljelentkezéssel küzdenek. A szervezet kutatása szerint a hallgatók megfelelőnek tartják a kollégiumi árakat (ez átlagosan havi 10-20 ezer forint), de a legtöbb helyen mind a szobák, mind a szolgáltatások minősége fejlesztésre szorul.
