Az Eurostat legújabb jelentése összesítette az adatokat a hazai és az európai lakhatási viszonyok alakulásáról. A kimutatás szerint Magyarországon 2011-hez képest közel a harmadára esett vissza azon háztartások aránya, ahol a lakhatás költségei a teljes bevétel több mint 40 százalékát teszik ki – derül ki a közleményből.
Az államtitkár szerint a felmérés konkrét korosztályokra vonatkozó adatsora szintén kedvező eredményt mutat. A 18–24 év közötti magyar fiatalok esetében elmondható, hogy 2011 és 2019 között 72 százalékkal csökkent, azaz közel a negyedére esett vissza azoknak az aránya, akik számára a lakhatási költségek jelentős problémát jelentenek.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy tavaly a magyar fiatalok kevesebb mint négy százaléka fordította jövedelmének 40 százalékánál magasabb hányadát lakhatásra.
Hogyha a családtámogatásokkal támogatott, 20 és 29 év közötti korosztályt nézzük, a változás ott is szembeötlő: míg 2011-ben 14,2 százalékuk volt, akik számára jelentős problémát okozott a lakhatási költségek kigazdálkodása, addig 2019-re ez a szám 5,9 százalékra csökkent. Magyarország e tekintetben olyan országokat előz meg, mint Dánia, Németország, Svédország vagy Hollandia – mutat rá Rétvári Bence.
Jól látható tehát, hogy a magyar fiatalok jobb helyzetben vannak a lakhatás tekintetében, mint az unió többi, nálunk gazdagabb országában élők.
A 2010 óta a Fidesz–KDNP kormány által bevezetett intézkedések, mint például a rezsidíjak csökkentése, a devizahitelesek megsegítése, a csok, a bért terhelő adók csökkentése, a béremelések vagy a családok jelzáloghitel-elengedése lehetővé teszik, hogy a családok lakhatási költségei minél alacsonyabbak legyenek, amelynek eredményeként a magyarok lakhatási kilátásai egyre jobbá válnak, ezáltal egyre többeknek nő az esélye az önálló otthon megszerzésére is – zárja közleményét Rétvári Bence.
