A start előtt az összes propagandaanyagból két példány, a Néphadsereg című lap kétféle különkiadással, a Katonai Filmstúdió két filmmel készült. Az utolsó pillanatig várták, hogy melyik kerüljön az emberek elé.
A Honvédelem.hu-n látható az a kisfilm, amely Magyari Béláról szól, aki mindig úgy dolgozott, mintha őt jelölték volna ki az űrrepülésre. Ebben a helyzetben nem lehetett könnyű megőrizni a méltóságát. Soha nem harcolt Farkas Bertalan ellen, akivel harmadikos gimnazistaként találkoztak először Kecskeméten. Nemes vetélkedésük idején is megőrizték barátságukat, ami nem mondható el minden űrhajósról. Voltak, akik nem tudták elviselni a másodhegedűs szerepét, ezért feljelentették, lejáratták a társukat.
Tegnap a Fiumei úti temető katonai parcellájánál avatták fel a díszsírhelyet
Fotó: Sumispace
Neki akkor sem volt egy rossz szava, amikor az előléptetéseknél Farkas Bertalan mindig eggyel nagyobb rendfokozatot kapott. Magyari Béla munkáját 39 évvel ezelőtt, október 23-án szülőhelyén, Kiskunfélegyházán díszpolgári címmel ismerték el. Míg Farkas Bertalant letiltották a repüléstől, ő 1987-ig évi 25-30 órában MiG–21-est vezethetett, ennek később szívizomgyulladása vetett véget.
Magyari a nyolcvanas évek elején visszaült az iskolapadba, és mérnöki diplomát szerzett. A Pénzügyminisztériumban a szovjet csapatok kivonásával foglalkozó titkárság osztályvezetőjeként a repülőterek hasznosításán dolgozott, aztán visszakerült a honvédséghez. A magyar űrrepülés 15. évfordulóján, 1995. május 26-án ezredessé léptették elő, egy évvel később pedig doktori címet szerzett. Utoljára 2000-ben ülhetett vadászgépbe, búcsúrepülésén néhány percig vezethette is a MiG–29-est.
Miután a Katonai Felderítő Hivataltól igen korán, 51 évesen nyugdíjazták, sértődött ember lett. Egyszerűen nem tudta elhinni, hogy nincsen rá szükség. Hiába választották meg a Magyar Asztronautikai Társaság elnökévé, és kapott komoly feladatokat a Magyar Űrkutatási Iroda munkatársaként, amikor másodszor is nyugdíjazták, végleg megtört benne valami.
Miután az űrkutatási irodának nem volt szüksége Magyari tapasztalataira, kipróbálta a piramisszerű értékesítési formációkat. A Fundamenta ügynökeként is próbálkozott. Az ismert és népszerű ember kezdett háttérbe vonulni. Egy repülési magazin támogatásával 2001-ben elutazhatott Csillagvárosba, újra bejárhatta azokat a helyeket, ahol felkészítették az űrrepülésre, és találkozhatott egykori parancsnokával, Vlagyimir Dzsanyibekovval is.
Első feleségétől, akitől két lánya született, tizenöt év után elvált. Második felesége, Edit nagyszerű társnak bizonyult, nélküle Magyari Béla talán elkallódott volna. Egy fiút és egy lányt neveltek föl közösen. Miután az asszony a Belügyminisztérium helyettes államtitkári beosztásba emelkedett, rendőr dandártábornoki rendfokozatával megelőzte férjét. Gréta, a család legidősebb lánytagja apja nyomdokaiba lépett – vitorlázópilóta lett.
Magyari élete legsúlyosabb csapását három évvel ezelőtt szenvedte el, amikor fia, Gábor, aki repülőgép-pilótának készült, lezuhant a Gerecse-hegységben egy Cessna–152-sel. A pilóta meghalt, Magyari Gábor a csodával határos módon túlélte a balesetet, de súlyosan megsérült. Eredményes gyógykezelése új reményekkel töltötte el az apát, aki szerette volna megérni, hogy Gábor ismét megkapja a repülési engedélyt.
Nem maradt rá ideje. Magyari Béla 2018. április 23-án elhunyt. Hamvait repülőgépről szórták szét a kiskunfélegyházi repülőtér fölött, ahonnan először szállt fel. Emlékét nemcsak a reptérről szerzett csipetnyi föld őrzi, április óta a Kistarcsán ültetett Űrfánál tábla is. Tegnap a Fiumei úti temető katonai parcellájánál emléktáblát avattak a tiszteletére.
