Érettségi: kielégítő megoldás született

Rendhagyó körülmények között vizsgáznak az idei érettségizők, de a jelenlegi helyzetben ez tűnik a legkevesebb érdeksérelemmel járó megoldásnak – mondta a Magyar Nemzetnek a Nemzeti Pedagóguskar elnöke annak kapcsán, hogy néhány kivételtől eltekintve idén csak írásbeli vizsgákat szerveznek, és aki akar, vissza is léphet a megméretéstől. Úgy tudjuk, a szaktárca nyitott az Országos Diáktanács azon javaslatára, hogy a vizsgán csak azokat a témaköröket kérjék számon, amelyeket a digitális oktatás bevezetése előtt elsajátítottak a tanulók.

Az írásbeli vizsgákon nem teszik kötelezővé a maszk viselését Fotó: Bach Máté

A megszokottól eltérő módon, számos óvintézkedés mellett tartják meg az idei érettségi vizsgákat. A személyes találkozások minimalizálása érdekében szinte csak írásbeli vizsgák lesznek, kivételt a testnevelés, illetve néhány hitéleti tárgy – például a bibliaismeret, a judaisztika vagy hittan – jelent. A többi tárgyból csak azok a tanulók szóbelizhetnek, akik valamilyen tanulási nehézség miatt felmentést kaptak az írásbeli alól.

Kinyitják a kollégiumokat

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár az Operatív Törzs pénteki tájékoztatóján emlékeztetett: érettségizni senkinek sem kötelező, aki visszalépne, az következmények nélkül megteheti, ha szándékát április 20-ig jelzi az Oktatási Hivatal online felületén. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a vizsgára érkező diákokat nem fogják a bejáratnál tesztelni koronavírusra, és nem kötelezik 14 napos karanténra a külföldről érkezőket sem. Maszkot ugyanakkor igény szerint biztosítanak a diákoknak és tanároknak is, ennek viselését azonban nem teszik kötelezővé. A korábban bezárt kollégiumokat is kinyitják az érettségi idejére, hogy a távolabbról érkezőket el tudják helyezni, szobánként azonban csak egy főt fogadhatnak az intézmények. Maruzsa Zoltán kiemelte: az idei érettségi is teljes értékű vizsgának számít, amely feljogosít a felsőoktatásba való belépésre. A felvételi pontszámítás szabályain nem szükséges változtatni – tette hozzá.

A vizsga biztonsága kapcsán ismét jelezte, hogy egy helyiségben legfeljebb tíz fő tartózkodhat, minimum másfél méterre egymástól, és minden épületben kötelező lesz a fertőtlenítés. Országos szinten hatezer felügyelő tanárral számolnak, ennek kapcsán a köznevelési államtitkár kéri, hogy lehetőleg tehermentesítsék az idős vagy beteg kollégákat.

Az idei érettségire jelentkező 113 ezer fiatal közül a szabályváltoztatások miatt összesen 83 ezren vághatnak neki a vizsgáknak május 4. és május 21. között. Az alsóbb évesek előrehozott és szintemelő vizsgáit eltörlik, az idegennyelvi érettségit pedig – noha ebből is csak írásbeli lesz – a nyelvvizsga-átváltásnál komplexnek számítják majd. A ballagásokat idén nem tartják meg.

Első a biztonság

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke úgy véli: elfogadható kompromisszumos megoldás született, ami a jelenlegi rendkívüli helyzetben a legkevesebb érdeksérelemmel jár. Szinte lehetetlen lett volna olyan verziót kitalálni, amely mindenkinek megfelel. – Nagyon oda kell figyelni a biztonsági szabályok betartására. Reméljük, hogy az intézményvezetők úgy készítik majd el a beosztást, hogy figyelembe veszik az idősebb korosztály, illetve a krónikus betegségben szenvedő kollégák veszélyeztetettségét, és ők nem kapnak olyan feladatot, ami személyes kontaktussal járna. Kiemelt figyelmet kell fordítani továbbá a diákok sávos érkeztetésére, a beléptetésre, hogy sehol ne alakuljon ki csoportosulás – magyarázta az elnök, hozzátéve: a pedagógusok munkájában a lehető legtöbb folyamatot elektronikusan kell intézni.

Az írásbeli vizsgákon nem teszik kötelezővé a maszk viselését

Kíváncsiak voltunk a tanulók véleményére is, ezért megkérdeztük az Országos Diáktanács (ODT) néhány tagját, akiknek többsége szintén elfogadhatónak tartja a kormány javaslatát. – A tájékoztatást hamarabb is megtehették volna, mert sokáig voltunk kétségben, viszont szerintem fair opciókat tettek lehetővé. Idén májusban én is ott leszek a vizsgázók között, és remélem, a felkészülésemet figyelembe véve, sikeresen vizsgázok – mondta lapunknak Bódi Barnabás, az Egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium tanulója.

Vita és bizalom

Baranyi Balázs, a Németh László Gimnázium diákja szintén úgy véli, a lehetőségek között a legjobbat választották ki, még ha szokatlan is.

– Nem hiszem, hogy ebben a helyzetben jobb megoldás lehetne. Két dolgot tehetünk. Az első, hogy beszélünk róla, vitázunk róla, hogy megértsük mit, miért tesz az állam, vagy mit kellene máshogy csinálnia, amit kulturált keretek között el is mondhatunk nekik. A másik, hogy bízunk a szakemberekben és reménykedünk, hogy a legjobb megoldást terjesztették elő – fogalmazott a diák. Van persze ellenvélemény is, az Ujhelyi Imre Mezőgazdasági és Közgazdasági

Szakgimnáziumba járó Erdősi Dániel azt mondja, nagyon komoly veszélyeket rejt, hogy a diákoknak utazni kell, majd három órát összezárva tölteni tíz másik emberrel. A fiú szerint az írásbelik megszervezése veszélyezteti a diákok, a pedagógusok és egyéb hozzátartozók egészségét, különösen azok esetében, akiknek krónikus vagy gyógyíthatatlan betegséggel küzdő családtagjuk is van.

Robotka R. Marcell, a miskolci Fáy András Görögkatolikus Közgazdasági Szakgimnázium diákja sem szívesen vesz részt a májusi vizsgákon, ő előnyösebbnek tartotta volna, ha későbbre halasztják az időpontokat. Hozzátette ugyanakkor: ha az őszi érettségin azonos tudásanyagot kérnek számon, mint most tavasszal, akkor fair kárpótlásnak tartja a most kieső érettségizőknek. Kitért arra is, hogy az Országos Diáktanács javaslattal fordult Maruzsa Zoltánhoz, aki nem mellesleg rendszeresen részt vesz a havi üléseiken és jó kapcsolatot ápol a tanáccsal. Az ODT szerint az esélyegyenlőség érdekében a vizsgán olyan tartalmi minimumot szabadna megkövetelni, amit a digitális munkarend bevezetése előtt sikerült mindenkinek elsajátítani, mivel a tantermen kívüli oktatás eredményessége eltérő az ország különböző térségeiben.

Úgy tudjuk, válaszlevelében az államtitkár azt írta, hogy nyitott a diákok által kért tartalmi átfésülésre.