Orbán Viktor és Angela Merkel a Páneurópai Piknik 30. évfordulóján ökumenikus istentiszteleten vett részt, majd kétoldalú megbeszélést folytatott.
A tárgyalás után tartott sajtótájékoztatón a miniszterelnök azt mondta: „nem látni olyan eseményeket, amelyek megzavarnák a magyar-német kapcsolatokat, viszont vannak olyan tényezők, amelyek kikényszerítik a gazdasági együttműködés erősítését”. Kiemelte: a gazdasági kérdések álltak a tárgyalások súlypontjában, hiszen Németország elsőszámú kereskedelmi partnere és befektetője Magyarországnak.
Angela Merkel német kancellár és Orbán Viktor kormányfő a Páneurópai Piknik 30. évfordulója alkalmából tartott ökumenikus istentisztelet után a soproni városházán adott munkaebéden
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
A kétoldalú kereskedelmi forgalom minden évben rekordot dönt, a német befektetők a legmodernebb gyárakat hozzák Magyarországra. Hatezer Magyarországon működő német vállalat 300 ezer magyarnak ad munkát, és augusztus közepéig 17 új nagy német beruházásról született döntés – közölte. Orbán Viktor megjegyezte: az elkövetkező időben újabb menetrendet állítanak össze a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről a szakminiszterek.
Szó volt továbbá arról, hogy a német haditechnika fontos szerepet játszik a magyar hadiipari fejlesztésekben – közölte.
Orbán Viktor elmondta, hogy mindezek mellett az Európai Unió (EU) bővítéséről is egyeztettek, ugyanis Magyarországnak az az érdeke, hogy a Nyugat-Balkán mielőbb az unió része legyen. Magyarország szorgalmazza az EU további bővítését, ebben kulcsország Szerbia, amellyel a csatlakozási tárgyalások felgyorsítása Európa érdekét is szolgálja – tette hozzá.
Orbán Viktor elmondta: beszéltek a fejlesztési együttműködésről is Afrikában, mert a segítséget kell odavinni, ahol a baj van, javítani kell Afrika népességmegtartó képességét, és ennek érdekében közös programokat finanszíroznak.
Kérdésre a kormányfő elmondta: Közép-Európa országai sokakat, talán a nyugat-európaiakat is meglepő ütemben modernizálódnak és fejlődnek, mióta az EU tagjai lettek. A közép-európai régió felemelkedéséről lehet beszélni, és az európai egység jövője azon múlik, hogy levonják-e ennek konzekvenciáit – tette hozzá.
Kiemelte: Közép-Európa most már hozzáad az európai gazdasági teljesítményhez, ezért a hagyományos német-francia tengely kiegészül a közép-európai népek érdekeinek figyelembe vételével. Ez egy új folyamat, amely most teljesedik ki, és Közép-Európa súlya az európai döntéshozatalban folyamatosan nőni fog – tette hozzá.
Hangsúlyozta: Németország érti ezt a folyamatot, ezért a német-közép-európai kapcsolatoknak kitüntetett jelentősége lesz az európai egység fenntartásában.
A miniszterelnök azt is mondta: az Európai Bizottság új elnöke esély Magyarország számára és a régi viták helyett új vágányokon indulhatnak el a tárgyalások.
Ugyancsak kérdésre válaszolva Orbán Viktor kijelentette: 30 éve azért bontották le a falakat, hogy a keletnémetek szabadok lehessenek és biztonságban élhessenek. Most pedig azért védjük a déli határt, hogy a németek továbbra is szabadságban, biztonságban élhessenek. A határvédelem a kötelességünk, amelyet az eddigieknek megfelelően el fogunk látni, bár jó lenne, ha Brüsszel átvállalná a költségek egy részét – mondta.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a magyar határ védelme a magyar-német kapcsolatok egyik kulcskérdése, mert a migránsáradat nem ért véget, folyamatosan számolni kell a délről érkező nyomás növekedésével. Ausztriára és Németországra csak akkor nem zúdulnak rá az illegális bevándorlók, ha Magyarország védi a határait – jelentette ki.
A kormányfő úgy látja, a magyar demokráciát elmarasztaló vélemények politikailag elfogultak, ténybeli állításokat nem nagyon tartalmaznak. Azt ajánlotta, mindenki jöjjön Magyarországra személyes tapasztalatot gyűjteni, és akkor megérti, „hogyan élünk mi itt”. Egyre jobban teljesít Magyarország, ezért jó okunk van rá, hogy folytassuk, amit elkezdtünk – hangsúlyozta.
Orbán Viktor a Páneurópai Piknikről elmondta: bár 30 éve volt, nem veszített a fontosságából ez a nap, amely a berlini fal leomlásához vezető események kiindulópontja és Európa újraegyesítésének kulcspillanata volt.
Ez a nap akkor azért jöhetett el, mert sosem hittük el, hogy hosszabb távon létezhet két Európa. Csak egy Európa van, amelyet a szabadságszerető népek újraegyesítettek – hangsúlyozta a magyar kormányfő.
Merkel: fontos a kereskedelmi együttműködés
A sajtótájékoztatón a kancellár ismét köszönetet mondott Magyarország lakosságának a határnyitásért és ezáltal a német egység helyreállításához való hozzájárulásáért.
Angela Merkel elmondta, hogy a megbeszélésen a jövőről, elsősorban az Európai Unió előtt álló kihívásokról esett szó. A kancellár egyetértett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság jövőbeli elnöke azon elképzelésével, amely szerint az Európai Unió valamennyi tagállamát még jobban egyesítő politikára, „új startra” van szükség.
Angela Merkel utalt a gazdasági és a védelmi együttműködéssel, valamint a migrációval kapcsolatos kihívásokra, és közös megoldásokat szorgalmazott.
A kereskedelmi kapcsolatokról szólva a kancellár utalt a német vállalatok magyarországi befektetéseinek jelentőségére és eredményeire, amelyek jelentősen hozzájárul a német cégek sikeréhez. A kereskedelmi mérleg kiegyenlített, ami azt jelenti, hogy a két ország rendkívül szoros kapcsolatban áll egymással.
A kancellár ezzel összefüggésben utalt az uniós kohéziós és strukturális alapokra, amelyek célja a konvergencia erősítése. „Ha Magyarország növekedési rátáját megnézzük, akkor valóban látszik, hogy Magyarország az emberek érdekében jól fekteti be ezt a pénzt” – jelentette ki Angela Merkel, hozzátéve: Németország örül, hogy munkahelyek létesítésével hozzájárulhat ehhez.
A kancellár kijelentette, hogy szeretnék a tudományos, a kutatási és az innovációs együttműködést tovább erősíteni, ennek érdekében az illetékes miniszterek újabb találkozójára kerül sor.
Angela Merkel elmondta, hogy a kétoldalú tárgyalásokon szó esett a hadiipari együttműködésről, amelyet a két ország NATO-tagsága miatt rendkívül fontosnak nevezett. Nagy-Britanniával kapcsolatban érintették a Brexitet, amely a kancellár szerint olyan sajnálatos realitás, amelyet el kell fogadni. A lehető legjobb kapcsolatokat szeretnénk ápolni a jövőben is Nagy-Britanniával – tette hozzá.
A kancellár a Nyugat-Balkánnal kapcsolatban geostratégiai szempontból és Európa jövőbeni egységét tekintve is fontosnak nevezte azt a kilátást, hogy a térség országai az Európai Unióba integrálódjanak.
Világgazdasági kérdéseket érintve Angela Merkel elmondta: a magyar kormányfővel egyetértettek abban, hogy meg kell akadályozni a protekcionista tendenciákat, és a többi között szükség van az Egyesült Államokkal és Kínával való kereskedelmi kapcsolatok erősítésére.
Kérdésekre válaszolva a német kancellár fontosnak nevezte a tagállamok egységes fellépésének szükségességét. Németország szeretne minden tagországgal szoros és bizalmon alapuló együttműködést. Utalt arra, hogy a következő uniós pénzügyi-költségvetési periódusban Magyarország és Közép-Európa érdekeit is képviselni igyekszik.
„Igazságos megoldásokra van szükség” – tette hozzá. Reményét fejezte ki, hogy Magyarország is figyelembe veszi a német érdekeket, és jó együttműködés várható. „Mindig kompromisszumokat kell találnunk, és ezt meg is akarjuk tenni” – jelentette ki.
A migrációról feltett német újságírói kérdésre válaszolva Angela Merkel megerősítette, hogy helyesnek tartja Ursula von der Leyen megközelítését, amely szerint „új startra” van szükség. Utalt arra, hogy az Európai Bizottság új elnöke erről sok tagállammal már tárgyalt. Kiemelte, hogy a menekülteknek elsősorban ott kell segíteni, ahol a probléma keletkezett.
Ezek közös vonások, de vannak különbségek is – jelentette ki. A probléma megoldását azonban a közös vonásoknál kell kezdeni – mondta, és reményét fejezte ki, hogy az új Európai Bizottsággal meglesznek a lehetőségek erre. Angela Merkel hozzátette, hogy ehhez természetesen hozzátartozik a határvédelem is.
A schengeni szabad mozgást fenn kell tartani, ehhez viszont a külső határokat jobban kell védeni. Ez pedig akkor sikerülhet a legjobban, ha a menekülteket kibocsátó országokkal folytatják a párbeszédet és egyezményeket kötnek velük. A cél az, hogy mindenki maradhasson a hazájában – fogalmazott Angela Merkel.
