Fazekas Géza: Visszatetsző, ha volt ügyészek pártoknál bukkannak fel

Ihász Sándor korábbi fővárosi főügyész a Demokratikus Koalícióhoz igazolt, amely lépés nagy politikai és közéleti vitát váltott ki. Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője a Mandinernek adott interjúban beszélt arról, vajon igaza van-e a vád alá helyezett fideszes Simonka Györgynek, elindult-e a helyezkedés az ügyészségen belül a 2022-es választások közeledtével és. hogy hogyan áll hazánk a korrupcióval.

Magyar Nemzet
Forrás: Mandiner2020. 10. 01. 15:30
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Mandiner.hu kérdésére, hogy elindult-e a helyezkedés az ügyészségen belül a választások közeledtével, Fazekas Géza elmondta, hogy egy-egy gyanúsított, vádlott szívesen hivatkozik összeesküvés-elméletekre. Szerinte az ilyen állítások éppen úgy légből kapottak és valótlanok, mint az ezzel homlokegyenest ellentétes, szervezetüket érintő rendszeres politikai támadások. Elmondta, hogy

amennyiben elegendő bizonyíték merül fel és fennállnak a törvényi feltételek, akkor vádat emel az ügyészség; amennyiben viszont nem, akkor megszünteti az eljárást.

Hozzátette: a sejtetések és vádaskodások sajnos immár tipikusnak mondható megnyilvánulásai a vád alá helyezett közéleti szereplőknek.

Ihász Sándor új feladata a baloldal 2022-es esetleges győzelme esetén az lenne, hogy a „Polt Péter által eltussolt bűncselekményeket” kivizsgálja. Hogy valóban vannak-e ilyen bűncselekmények, arra Fazekas Géza határozott választ adott:

– Nincsenek. Ez egy visszatérő politikai támadás a szervezetünkkel szemben, amelyet mindannyiszor – így most is – a leghatározottabban visszautasítunk.

Az ügyészségi szóvivő elmondta, hogy Ihász Sándor volt fellebbviteli főügyészt a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali visszaélés bűntettével vádolja, a rá vonatkozó teljes iratanyagot megismerheti és arról másolatot kérhet, azonban ha valaki a szolgálati jogviszonyának megszűnésekor folyamatban lévő ügyek iratait vinné magával, az mindenképpen jogellenes magatartás lenne.

Arról, hogy egy ügyész kvázi bosszúbiztosként elszegődik egy ellenzéki párthoz, Fazekas Géza úgy nyilatkozott, az ügyészekre vonatkozó egyik legalapvetőbb törvényi szabály, hogy nem lehetnek tagjai pártnak, politikai tevékenységet nem folytathatnak. Ezért mindenképpen visszatetszést kelt a szakmában, ha valaki,

aki arra esküdött fel, hogy távol tartja magát a politikától, közvetlenül az ügyészségi szolgálati viszonyának megszűnése után egy politikai párt tanácsadójaként bukkan fel.

Az interjúban az is szóba került, hogy az OLAF által kiszabott pénzbüntetés több mint tízszerese a 0,34 százalékos uniós átlagnak. Vajon tényleg ilyen magas a korrupció mértéke Magyarországon? – Az OLAF az Európai Csalás Elleni Hivatal, amelynek a feladata az európai uniós pénzek felhasználásával kapcsolatos adminisztratív szabálytalanságok feltárása. Nem nyomozó hatóság és nem korrupciós ügyek feltárásával foglalkozik – tisztázta a szóvivő. Mint mondta, a magyar ügyészség és az OLAF kapcsolata kizárólag ezen igazságügyi ajánlásokra szorítkozik, a magyar ügyészség az OLAF igazságügyi ajánlásai alapján jár el.

– A pénzügyi vagy igazgatási ajánlások nem tartoznak a magyar ügyészség hatáskörébe

– jelentette ki.

Elmondta, hogy amíg a magyar ügyészség az uniós átlagot meghaladó arányban emel vádat a kezdeményezett ügyekben, addig az EU olyan meghatározó országaiban, mint Németország ez az arány 13 százalék. – Belgium esetében 33 százalék, Hollandiában harminc százalék, de az Egyesült Királyságban is csak 25 százalék.

A magyar ügyészség állandóan a szégyenpadra van ültetve, ehhez képest érdemes megnézni a német arányt és összehasonlítani a magyarral

– hívta fel a figyelmet a szóvivő.

Fazekas Géza elmondta, hogy egyfajta kettős mérce jellemzi a hazánkkal való bánásmódot. Mint mondta, az ügyészség rendszeresen igyekszik az OLAF-ügyekről részletes tájékoztatást adni, reagálni az esetleges téves, hibás, torz megnyilvánulásokra, azonban

a kezdetben meglévő értetlenség vagy fogalomzavar helyét egyre inkább a szándékolt csúsztatások veszik át, az OLAF ajánlásai pedig szentírássá változnak.

A magyarországi korrupciós ügyek számát firtató kérdésre a szóvivő kifejtette: bár az elmúlt évben is növekedett a hivatali korrupciós bűncselekmények miatt az ügyészségen folyamatban lévő eljárások száma, csökkent ugyanakkor a regisztrált hivatali korrupciós bűncselekmények száma. – A látszólagos ellentmondás oka, hogy míg az azt megelőző években több nagy, sorozat jellegű korrupciós bűncselekmény ügyében zárta le sikerrel az ügyészség a nyomozást, addig az eredményes felderítéseknek is köszönhetően az elmúlt évben már kevesebb ilyen nagy, sorozat jellegű elkövetés történt – magyarázta Fazekas. Elmondta, sajnos egyes statisztikai részinformációkat több esetben is az ügyészség ellen fordítottak már. A legjellemzőbb és egyben a legdurvább eset 2015-ben, az Átlátszó tálalásában történt: egyes részadatokat hibásan egymás mellé állítva és értelmezve

azt állította a médium, hogy az ügyészség 2006–2010 között lényegesen aktívabb és eredményesebb volt a korrupció elleni tevékenység terén, mint 2010 után.

– Az ügyészség tételesen cáfolta az állításokat, mivel azoknak épp az ellenkezője volt igaz. Mindezek ellenére még a mai napig hivatkozási pont ez az ominózus cikk egyes ellenzéki politikusok és velünk kritikus médiumok számára – zárta le a témát a Legfőbb Ügyészség szóvivője.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.