Az év eleji 51 százalékos szinten áll a Fidesz-KDNP az aktív szavazók körében, amely eredmény szinte biztossá tenné a kormánypártok győzelmét, ha az országgyűlési választásra most vasárnap kerülne sor. A veszélyhelyzet idején tapasztalt erős társadalmi bizalom is okozhatta, hogy a Fidesz-KDNP támogatottsága az aktív szavazóknál az 55 százalékot is elérte, ami azt mutatja, hogy a kormánypártoknak magas támogatottságuk mellett is van még népszerűségi tartalékuk. A ciklus közepén mért kiugró támogatottság oka alighanem a koronavírus-járvány hatékony kezelésének tudható be: a felnőtt magyarok 77 százaléka elégedett a koronavírus terjedése ellen meghozott kormányzati intézkedésekkel.
Kijelenthető, hogy a kormánypártok sikere egyben az ellenzéki pártok kudarca is. A Momentum és a Demokratikus Koalíció (DK) továbbra is fej fej melletti küzdelmet folytatnak, június elején a 14 százalékon álló DK két százalékkal vezetett a 12 százalékos támogatottsággal rendelkező Momentum előtt. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a Lehet Más a Politika (LMP) önálló indulás esetén továbbra sem tudnának bekerülni a parlamentbe, mivel előbbi négy, utóbbi két százalékon áll. Vagyis túlélésük érdekében mindkét párt érdekelt az ellenzéki összefogás megvalósulásában.
A baloldali közös lista szempontjából különösen érdekes a Jobbik helyzete. A korábban szebb jövőt hirdető, ma már inkább szebb múltra emlékező párt tíz százalék alatti eredménye állandósult, jelenleg kilenc százalékon áll a párt. Az elemzés azonban rámutat: a volt pártelnök, Sneider Tamás, valamint Varga-Damm Andrea kilépése a frakcióból nem mutatkozott meg azonnal a párt támogatottságán.
A következő hónapok kulcskérdése lesz, hogy a párt új elnöke, Jakab Péter jól taktikázott-e. Tény, hogy az általa célul kitűzött közös ellenzéki lista megalkotásában riválisai kiválása-kizárása miatt szabadabb kezet kap, így a most reális 10-12 befutó helyre kizárólag bizalmasait jelölheti. Ugyanakkor kérdés, hogy a nagyjából egy év múlva esedékes ellenzéki alkudozás során pártjának lesz-e még „hozzáadott értéke”. A belső botrányok, az alternatív alakulatok, az eltűnő tagság és a heterogén szavazótábor jelentősen rontja Jakab Péter tárgyalási pozícióit. A Jobbik szimpatizánsainak csupán 35 százaléka tartja magát jobboldalinak, így a többi baloldali párt számára a Jobbik segítség helyett inkább fenyegetést jelent, a baloldali összefogás szempontjából könnyen fölöslegessé válhat. És ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a Fidesz-KDNP 52 százalékos támogatottsága az aktív szavazók körében bármilyen ellenzéki formáció győzelmi esélyeit csökkenti – zárul az elemzés.
Távozási hullám a pártból
Az elmúlt napokban újabb fontos politikusok távoztak a Jobbik Magyarországért Mozgalomból. Orbán Gábor Heves megyei elnök azzal indokolta távozását, hogy a pártban megjelent a „besúgás, hátba szúrás”. A korábbi megyei vezető úgy fogalmazott, hogy „egy közösséget nem lehet megvásárolni, nem lehet ostoba és hazug körlevelekkel manipulálni”. Galambos István Veszprém megyei elnök, korábbi regionális igazgató szintén távozott a pártból. Megkeresésünkre Galambos közölte: döntését nem kívánja megindokolni. Holló Gyula, Kisköre alpolgármestere tegnap lemondott a Jobbik helyi alapszervezetének elnöki tisztségéről és kilépett a pártból. Közölte: az elmúlt időszakban sorra veszítette el azokat, akikkel együtt küzdött, mint például Sneider Tamás és Mirkóczki Ádám. Holló Gyula kiemelte: döntését azért hozta meg, mert feladatát nem tudja „hitehagyottan” elvégezni. Hivatalosan meg nem erősített információink szerint kilépett a pártból Fenyvesi Csaba, korábbi Tolna megyei képviselőjelölt és Ujhelyiné Károlyi Krisztina balatonfüredi elnök is. A távozási hullám hátterében az áll, hogy a Jobbik elnöksége megpróbálta eltávolítani Sneider Tamást és Varga-Damm Andreát parlamenti posztjaikról.
