Fordulat lehet a vörösiszapügyben

Mindhárom, a vörösiszap-katasztrófa miatt jogerősen letöltendő szabadságvesztésre ítélt terhelt felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához a jogerős verdikt ellen. A közvélemény számára enyhe ítéletek jogszerűségét, illetve az egyik bíró személyét támadják. Felmentésben bíznak.

20191206 Győr Itélőtábla Vörösiszap per Fotó: H Baranyai Edina HBE Kisalföld képen: Dr. Fejes Péter ügyész Fotó: H. BARANYAI EDINA

Három döntést hozhat novemberben a Kúria a vörösiszap-katasztrófa jogerős végrehajtandó ítéleteit felülvizsgáló eljárásában, tudta meg a Magyar Nemzet. A legfelsőbb bírói fórum elutasíthatja az indítványt, megsemmisítheti a jogerős ítéletet, új eljárást elrendelve, illetve megvan a lehetősége arra is, hogy felmentse a végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt felelősöket.

Kolontár, 2010 – tíz halott, majdnem háromszáz sebesült
Fotó: Reuters

Ez utóbbira azonban viszonylag kicsi az esély, míg a jogerős ítélet megsemmisítésére vagy a beadvány elutasítására lényegesen nagyobb.

Bánáti János, az elsőrendű terhelt, Bakonyi Zoltán, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. vezérigazgatója – egyben résztulajdonosa – védője elmondta lapunknak: mindhárom végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt élt a felülvizsgálati indítvány lehetőségével, a Kúria együtt fogja tárgyalni mindhárom terhelt beadványát. Ezért tűztek ki két tárgyalási napot. A védők és a vádhatóság képviselője kifejtheti az álláspontját, az elítéltek távmeghallgatással vesznek részt az eljárásban.

Bakonyi Zoltánt abból a büntetés-végrehajtási intézetből kapcsolják majd, ahova bevonult a jogerős ítélet letöltésére.

Bánáti János mintegy hatvan oldalon részletezte a felülvizsgálati indítványát, amelyben Bakonyi Zoltán felmentését kéri.

Emlékezetes, a katasztrófáért bíróság elé állított felelősöket végül csak negyedszerre sikerült jogerősen elítélni úgy, hogy az első elsőfokú eljárásban, a Veszprémi Törvényszéken felmentő ítélet született. A közvélemény számára elfogadhatatlan döntés nem állta meg a helyét jogilag, az eljáró bírónő ugyanis nem indokolta megfelelően az ítéletet, így az ítélőtábla tárgyalásra alkalmatlannak minősítette azt, és visszaadta az ügyet első fokra. A második első fokon már végrehajtandó ítéletek is születtek. A Győri Ítélőtábla 2019. december 13-án hirdette ki jogerős ítéletét. Kimondta, hogy a 2010. október 4-i tragédiát okozó gátszakadás tervezési és építési hibák következménye, ám ezért senki sem ült a vádlottak padján.

A táblabíróság a vádlottak többségénél súlyosította a másodszor első fokon kiszabott ítéleteket. Három vádlottat letöltendő börtönbüntetésre ítélt, öt vádlott végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést, egy vádlott pénzbüntetést kapott, egyet megrovásban részesített az ítélőtábla, és három vádlottat mentettek fel. Két további vádlott felmentése első fokon jogerőre emelkedett.

Bánáti János a felülvizsgálati kérelemben a második első fokon eljáró bíró személyét támadja, álláspontja szerint eljárásjogi problémák miatt a bíró nem tárgyalhatta volna az ügyet. Amennyiben a Kúria elfogadja ezt, akkor meg kell semmisítenie a második másodfokú – jogerős – ítéletet is, hiszen az a kifogásolt bíró ítéletén alapul. Ebben az esetben az ügyet újratárgyalják. A védő a megismételt elsőfokú eljárásnak a módját is kifogásolja, a megismételt eljárásban ugyanis már nem hallgattak meg tanúkat és szakértőket, nem volt bizonyítás, csak felolvasták az ügy iratait és ennek alapján hoztak a korábbival homlokegyenest ellentétes döntést. Mindezeken felül a védő szerint a jogerős ítéletben is van olyan, amit korrigálni kell, ilyen például az, hogy Bakonyi részéről szándékosságot állapítottak meg.

A bíróság Bakonyi Zoltánt, a Mal Zrt. egykori vezérigazgatóját négy, D. Józsefet – a cég egykori műszaki igazgatóját – három év végrehajtandó börtönbüntetésre ítélte közveszélyokozás és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt. Ők első fokon egyaránt két és fél év letöltendő fogházbüntetést kaptak. Az ötödrendű vádlottra, D. József hidrátgyártás-üzemvezetőre két és fél év végrehajtandó börtönbüntetést, első fokon egy év, végrehajtásában két évre felfüggesztett szabadságvesztést róttak ki.