Gyurcsány „hazafias népfrontot” akar

Karácsony Gergely megtartotta első nagyobb beszédét főpolgármesterként, amelyben kifejtette: Budapesten akarja megmutatni, mi várna az országra az ellenzék kormányra kerülésével. Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes nem sok szót vesztegetett október 23-ára, inkább a tíz nappal ezelőtti önkormányzati választásról beszélt. Gyurcsány Ferenc pedig hazafias ellenzék létrehozására szólította fel politikai szövetségeseit.

Karácsony Gergely bezzegvárost csinálna Budapestből Fotó: Teknős Miklós

– Régen volt már olyan, hogy kiálljunk valamiért, és ne valami ellen tüntessünk. Ma azért jöttünk, hogy a szabadságot ünnepeljük a köztársaság 30. születésnapján – ezekkel a szavakkal kezdte ünnepi beszédét Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere tegnap este a Városháza mellett. A politikus 1956. október 23-ával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy ez a közösséggé válás napja volt, majd arról beszélt, hogy Budapest az ország fővárosa, és ezért a város nemcsak a budapestieké, hanem az egész országé.

– Mi, budapestiek és vidékiek összetartozunk, erős hidak kötnek össze minket, mint Pestet és Budát – emelte ki a politikus. A jövőről szólva pedig azt kívánta: tegyük ezt a várost az elkövetkezendő öt évben olyanná, amilyen Magyarország is lehetne, vagyis otthonossá, zölddé, menővé.

Karácsony Gergely bezzegvárost csinálna Budapestből
Fotó: Teknős Miklós

– Az 1956-os forradalom fontos üzenete, hogy egy nemzet sem tud elnyomásban élni, és a demokrácia, a sajtószabadság, egy nemzet méltósága, erkölcsi tartása soha nem magától értetődő, azért újra meg újra meg kell harcolni – ezt Kunhalmi Ágnes, az MSZP választmányi elnöke közölte pártja rendezvényén, majd arról beszélt: október 13-án sikerült megakadályozni, hogy nyílt diktatúrává váljon Orbán rendszere, és ez a nap megmutatta azt is, hogyan érjék el a negyedik köztársaság megalapítását.

Gyurcsány Ferenc hazafias ellenzék létrehozására szólította fel az ellenzéki politikai erőket és civileket. A Demokratikus Koalíció elnöke úgy vélte, ez a hazafias ellenzék természeténél fogva éppen olyan színes lesz, mint 1956. – Lesznek benne baloldaliak, centristák, liberálisok, zöldek és jobboldaliak is – közölte Nagy Imre néhai miniszterelnök szobránál Gyurcsány, aki szerint a hazafias ellenzéket négy dolog fogja össze.

– Az első, hogy Magyarország jövője az európai népek táborában van, mert Európa jövőjét az egyesült nemzetek európai szövetsége jelenti. Az is szeretnénk, hogy Magyarország újra jogállam legyen, ahol nem az állam ellenőrzi a népet, hanem a nép az államot. Aki lop, aki hozzányúl a közpénzhez, az nem politikus, hanem bűnöző – sorolta. Negyedik pontként arról beszélt, tiszteletben kell tartani mások önállóságát és szabadságát.

A Corvin közben tartotta ünnepi megemlékezését a Mi Hazánk Mozgalom, majd a Jobbik is. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke a megtelt téren arról beszélt, az a sátáni erő, amelyet 1956-ban bolsevizmusnak neveztek, ma a balliberalizmus.

– A sátáni erők célja ’56 óta nem változott, vagyis az északi civilizáció térdre kényszerítése, a nemzetek megsemmisítése. Sokkal könnyebb ugyanis olyan tömegeken uralkodni, amelyeknek nincs nemzettudatuk. Irtani kell a magyart, a fehér embert, az északi civilizáció valamennyi népét. Ez a Kalergi-terv – hangsúlyozta a pártelnök, aki szerint nem szabad feladni az elveszettnek hitt harcot.

A Jobbik délutáni megemlékezésén pár tucatnyian vettek részt. Az első felszólaló, Stummer János beszéde alatt egykori, csalódott jobbikosok skandálni kezdték, hogy hazaárulók, mire a rendőrség körbevette a Corvin közt. Jakab Péter frakcióvezető arról beszélt, pártja továbbra is jobboldali és konzervatív, ők a nemzet lelki ereje. Jakabot felszólalása alatt vécépapírral dobálták meg. Sneider Tamás pártelnök a téren lévőket arról igyekezett meggyőzni, pártja megerősödött. Szerinte a jobbikosok nem csicskái sem keleti despotáknak, sem nyugati tőkéseknek. A Jobbik rendezvényére egyébként nem engedték be az ’56-os hős Pongrátz Andrást.