Hatvanöt felettiként vészhelyzet idején

A hetven év feletti korosztály van leginkább kitéve a koronavírus fenyegetésének. Mégis sok szempontból nekik a legnehezebb ez a mostani helyzet, ami azzal jár, hogy otthon kellene maradniuk. Szakértők el is mondják, miért.

A nyugdíjasok harmada egyedül él Fotó: Bach Máté

Steigervald Krisztián, aki 1999 óta kutatja a generációk közötti együttműködést, a különböző korosztályok közötti különbségeket és hasonlóságokat, többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a baby boomerek egy része (leginkább a 60–75 év közöttiek) és a veteránok (75 év felettiek) alapélménye a feladatorientáltság. Ez azt jelenti, hogy a feladat határozta és határozza meg az életüket, nem tudnak és nem is akarnak segítséget kérni. Mert amíg feladat van, amíg munka van, addig élet van. Úgy gondolják, hogy a gyermekeik­nek és unokáiknak épp elég gondjuk van. Ez a generáció nem a kanapén ülve várja, hogy valaki kiszolgálja, elvégezze helyette a feladatokat. Úgy vannak vele, hogy amíg bírják, amíg viszi őket a lábuk, amíg elbírják a szatyrot, addig nem kell a segítség.

A szakértő kiemelte: azzal, hogy dühöngünk, könyörgünk nekik, vitatkozunk velük, kioktatjuk és utasítgatjuk őket, semmilyen érdemi magatartás-változást nem fogunk elérni. Ők megéltek már sok mindent, háborút, hidegháborút, kommunizmust, beszolgáltatást. Ők most sem félnek, mert már oly sok mindentől kellett félniük. Az észérv, az érzelmes mondatok nem képesek hatni ott, ahol már megtanult reakciók vannak a félelemre válaszként.

A másik, amire talán sokan nem is gondolnak, hogy hazánkban a 65 éven felüliek mintegy harmada egyedül él otthon. Ez mintegy 600 ezer idős embert jelent. Nekik az egyedüli szociális érintkezés a piac, a tömegközlekedés, a napi ügyintézés – húzta alá a generációkutató, akivel nagyon hasonló véleményt fogalmazott meg blogbejegyzésében Egervári Ágnes, az országszerte 12 intézményt és ezer ellátottat segítő Katolikus Szeretetszolgálat főigazgatója is. Ő arra hívta fel a figyelmet, hogy az időskorúak sem alkotnak homogén csoportot.

A nyugdíjasok harmada egyedül él
Fotó: Bach Máté

Vannak aktívan dolgozó hetvenesek és mozgásukban korlátozott hatvanasok. Vannak, akik követik a híreket, használják a közösségi médiát, tájékozottak és tapasztaltak, mások tájékozatlanok, a napi rutinjukat nehezen adják fel, nem vesznek tudomást a veszélyről. És vannak sokan, akik egyedül élnek, állapotuk miatt pedig már több-kevesebb gondoskodásra szorulnak.

– Gondoljunk csak bele – mutatott rá a főigazgató –, alig néhány nap alatt mindannyiunk élete alapjaiban megváltozott, beleértve a kapcsolattartási szokásainkat, a tanulási és munkamódszereinket. Ez mindenkitől rugalmasságot kíván, ami idős korban sokkal nehezebb. Egervári Ágnes is hangsúlyozta: sokan élnek egyedül, és ők is próbálnak tartalékolni gyógyszert, élelmiszert. De ezeknek az embereknek a döntő része már nem vezet autót, nem tudnak egyszerre nagy tételben vásárolni. Számukra a mindennapi vásárlás marad mint megoldás.