„Új fejezet kezdődhet a hazai hulladékgazdálkodásban a parlament által kedden elfogadott törvénymódosításnak köszönhetően, így csökkenhet a hulladékképződés és az illegális szemétlerakás mértéke,
az újrahasznosítás aránya pedig javulni fog” – olvasható a Klímapolitikai Intézet közleményében. Mint írták,
Magyarországon az uniós átlag feletti mértékben javul a hulladékgazdálkodás hatékonysága, az Európai Unión (EU) belül a negyedik legkevesebb a háztartási szemét,
miközben tizenhat uniós tagállamban még nőtt is a kommunális hulladéké mennyisége az elmúlt években. Az EU statisztikai hivatalának februári jelentése alapján 2019-ben személyenként átlagosan 387 kg háztartási szemetet termeltünk Magyarországon, ami messze jobb az 502 kilogramm per fő uniós aránynál.
A Klímapolitikai Intézet álláspontja szerint a jogszabály-módosításnak köszönhetően jelentősen javul majd a hulladék újrafeldolgozásának aránya is – amely jelenleg hazánkban 36, az EU-ban pedig 48 százalék –, és az illegális szemétlerakók felszámolását célzó küzdelem is új lendületet kaphat. Továbbá azt vetítették előre, hogy a szelektív hulladékgyűjtés a következő években a veszélyes háztartási, a bio- és a textilhulladékokra is kiterjed majd. A távolabbi célkitűzéseket ismertetve közölték, hogy 2025-re a településeken termelődő hulladék 55 százalékát kell újrahasznosítani, amit 2035-ig fokozatosan 65 százalékra kell emelni, azután pedig a települések által megtermelt szemétnek legfeljebb tíz százalékát lehet majd lerakókban elhelyezni, a többit újra fel kell dolgozni.
„A törvényjavaslat az üveg- és műanyag palackok, valamint fémdobozok visszaváltásának lehetőségét is megteremti.
A gyártóknak és a kereskedőknek bizonyos mértékig nyomon kell majd követniük a hulladék útját, az illegális szemétlerakás pedig a pénzbírság mellett tényleges szabadságvesztéssel is büntethető lesz, ami jelentős visszatartó erő lehet a környezetkárosítók számára” – írták.
