A Betegápoló Irgalmasrend legnagyobb ünnepén szeretnénk számba venni örökségünket, az irgalmas gyógyítást, amely vendégként tekint a betegre.
A hospitalitas, a vendégszeretet az irgalmasrendiek sajátossága, és „mi nemcsak az ajtónkat tárjuk ki a beteg ember előtt, hanem a szívünket is”, hogy „védelmet és biztonságot adjunk” a legkiszolgáltatottabb embereknek.
Kitért arra: az irgalmasok a másik ember felé törlesztik azt az adósságot, amivel Istennek tartozik minden ember.
Felidézte: a kommunizmus idején betiltott rend 2000-ben kezdte újra munkáját, amikor mindössze két idős szerzetes élt Magyarországon a régiek közül. Fontos, hogy a rendi értékeket továbbvigyük és embereket toborozzunk, akik ebben segítenek nekünk, de ugyanilyen fontos az is, hogy tudatosítsuk az intézményeinkben dolgozó munkatársainkban, hogy ők is Istenes Szent János családjához tartoznak – fogalmazott Kozma Imre.
Március 8. a keresztény szellemiségű gyógyítás napja, a Betegápoló Irgalmasrend alapítójának, Istenes Szent Jánosnak az ünnepe.
A rend öt kontinensen, a világ 51 országában 236 szerzetesközösséggel van jelen, és több mint ezer irgalmasrendi testvér tartozik soraiba. Magyarországon 369 éve telepedtek meg. A rend működteti a Budai Irgalmasrendi Kórházat, a Pécsi Irgalmasrendi Kórházat, a Váci Irgalmasrendi Kórházat, az Érdi Szent József, valamint a Pilisvörösvári Szent Erzsébet Otthont.
Istenes Szent János 1495. március 8-án született Portugáliában. 44 éves korában megtért, és ezután beteg, fogyatékos és a társadalom peremére szorult embereket gondozott. 55 évesen, 1550. március 8-án halt meg tüdőgyulladásban. Boldoggá 1630-ban, szentté 1690-ben avatták.
