Naponta jelennek meg cikkek, politikusi nyilatkozatok a koronavírus-járvány miatt elhunytak számával összefüggésben. De vajon ez az – egyébként kétségtelenül szomorú – adat valóban alkalmas nemzetközi rangsorolásra, összehasonlításra? – teszi fel a kérdést az Indexen publikált véleménycikkében a KSH alelnöke. Windisch László szerint a halálozások alakulásáról készített statisztikákat különösen megfontoltan kell elemezni.
– Hiába tűnik jó hírnek például, hogy hazánk tavaly az EU tagállamainak azon egyharmadába tartozott, ahol a legalacsonyabb volt éves összehasonlításban a halálesetek számának növekedése, ez sem a járvány tragédiáját nem kisebbíti, sem a gyászt nem enyhíti.
Nem segíti a higgadt értékelést, hogy a vírus és annak terjedése a napi politikai adok-kapok legfőbb témájává vált – fogalmazott.
A Covid okozta halálozások száma az alelnök szerint kétségkívül az egyik legfontosabb jelzőszám a járvány súlyosságának kifejezésére. Látni kell ugyanakkor – folytatta – hogy amíg az egyes országok nem pontosan megegyező definíció mentén, teljesen azonos megközelítéssel elbírálva jelzik ezen eseteket, addig ez a szám inkább a járványhelyzet egy-egy országon belüli alakulásának jelzéséhez megfelelő,
nemzetközi összehasonításra csak korlátozottan alkalmas.
Ha aszerint vizsgáljuk az EU-tagállamok statisztikáit, hogy a 2020-as többlethalálozás hány százalékát teszi ki a 2019-esnek, mekkora hányadát magyarázza a Covidban elhunytak száma, igencsak nagy szórást fogunk látni. Van, ahol a tapasztalt halálozási többlet alig egyharmadát magyarázza csak a hivatalos járványstatisztika (Litvánia), és van olyan ország is (Dánia), ahol a Covid-halálesetek száma majdnem duplája a megfigyelt halálozási növekedésnek – magyarázza Windisch László.
Az EU-ban a 11,5 százalékos összesített halálozási többletnek csak a 69,5 százaléka magyarázható a lejelentett Covid-halálesetekkel (Írország adatai még nem állnak rendelkezésre). Magyarország esetében ez az adat 84,4 százalék – ez az Unióban a hetedik legmagasabb érték, csak Dánia, Luxemburg, Svédország, Franciaország, Belgium és Ausztria mutatója van ezen érték felett.
– Fontos tehát látni, hogy ha nemzetközi összehasonlításra törekszünk, akkor a járványügyi tájékozódás, tájékoztatás középpontjában nem állhat egyedül a Covid-halálozási statisztika, mindenképp érdemes figyelemmel kísérni a teljes halálozás alakulását is
– húzta alá a szakértő.
A 2021. év adatai kapcsán Windisch László kiemeli: négy tagállamban is harminc százalék feletti a halálozási többlet (Szlovákia, Csehország, Portugália és Lettország), húsz és harminc százalék közötti hat országban (Litvánia, Észtország, Szlovénia, Lengyelország, Bulgária, Luxemburg). Magyarországon a tizedik hét végéig, azaz március 14-ig áll rendelkezésre a heti statisztika,
ennek alapján 11,4 százalékos emelkedés tapasztalható a halálozási adatokban. Ezzel az uniós rangsor első, kedvezőbb feléhez tartozik Magyarország.
Ennél alacsonyabb halálozási többlet hat országban (Spanyolország, Németország, Ausztria, Svédország, Málta) mutatható ki, három tagállamban (Finnország, Belgium és Ciprus) pedig csökkent a halálozás.
Nem lehet tehát önmagában csak a Covid-halálesetek statisztikáját nemzetközi összehasonlításra használni, és főként tartózkodni kellene az ezen adat – körültekintést nélkülöző – rangsorolása alapján megfogalmazott, sommás megállapításoktól, kijelentésektől – szögezte le.
– Kétségtelen, hogy a Covid-járvány súlyosan érinti Magyarországot, ahogy súlyosan érinti az EU tagállamait és a világ legtöbb országát is. A járvány elleni védekezés sikeréről, esetleges hibáiról korai még statisztikailag alátámasztott, átfogó elemzést készíteni.
Az viszont már látszik, hogy a sokkal objektívebb mutató, a többlethalálozási adatsor alapulvételével Magyarország nem tartozik a leginkább sújtott országok közé
– fogalmazott a KSH alelnöke, megjegyezve, sikerről beszélni nem lehet, mert ez az időszak a részvétről, a gyászról és a megfeszített küzdelemről szól.
