Több évfolyamon is megkezdődött szeptemberben az új Nemzeti alaptanterv (NAT) szerinti oktatás, s megjelentek az új tankönyvek. A legmarkánsabb változás a természettudományos tantárgyaknál figyelhető meg. Mivel a fizika, a kémia és a biológia régóta nem tartoztak a gyerekek kedvenc tantárgyai közé, a tartalmi átalakításnál kiemelt cél volt, hogy megkedveltessék, közelebb hozzák ezeket a tudományágakat a fiatalokhoz.
A Nemzeti Pedagógus Kar „ember és természet” tagozata nemrég szakmai napot is tartott, amelyen a tananyagfejlesztők bemutatták a legfontosabb újításokat.
Egri Sándor fizikus, a Debreceni Egyetem oktatója kiemelte: az oktatás többé nem csak arról szól, hogy valamit megtanítsunk a diákoknak. – Fontosabb ennél, hogy megtanítsuk őket arra, hogyan fejlesszenek ki egy alkalmas iránytűt és navigációs eszközöket, amellyel megtalálhatják a saját útjukat egy összetett, bizonytalan és változékony világban – fogalmazott. Szavai szerint az új tananyag egy gyakorlat- és alkalmazáscentrikus, a valódi világ aktuális problémáira reflektáló, úgynevezett „science típusú” tanítási gyakorlat irányába mozdul, megtartva a szakmai alapokat.
Mint kiderült,
a gyerekbarát megközelítés jegyében az átalakított fizika tankönyvben a korábbinál kevesebb a képlet. A diákok számára elvont és nehezen értelmezhető ábrák helyett a bőséges magyarázatra és érvelésre kerül a hangsúly, sok hétköznapi életből vett példával.
A kötet előtérbe helyezi a tanulói aktivitást, a megfigyeléseket, az anyaggyűjtést és a kísérletezéseket. Az órákon ezentúl gyakran előkerülhet a mobiltelefon is, mint mérőeszköz – jelezte Egri Sándor, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a tankönyv szövege jóval gazdagabb és bőségesebb, mint az elsajátítandó minimum, tehát nem kell a hagyományos értelemben mindent megtanulni.
Az oktatási anyagokban előtérbe helyezik a diákok aktivitását és a megfigyeléseket
Fotó: Havran Zoltán
Bárány Zsolt Béla kerettantervi szakértő, a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziuma tanára
a kémia tankönyvekről azt mondta, hogy a tananyag csökkent, ugyanakkor érdekesebb lett. A feladatok ennél a tantárgynál is jobban kapcsolódnak a hétköznapi élethez, az ok-okozati összefüggéseket, a logika fejlesztését helyezve a középpontba.
– Merjünk keveset, de alaposan tanítani – hangsúlyozta korábban lapunknak a szakember, aki szerint új témák nem nagyon jelennek meg a kémia tananyagban, viszont néhány témára a korábbinál jóval nagyobb hangsúly kerül, ilyen például a környezet- és egészségtudatos életvitel, a globális klímaváltozás következményei, a fenntarthatóság értékrendjének kialakítása vagy a mindennapok fontosabb anyagaival való ismerkedés.
A biológiaoktatás változásairól a budapesti Közgazdasági Politechnikum tanára, Veres Gábor adott tájékoztatást. Szerinte a XXI. században tankönyvközpontú tanítás helyett problémaalapú, feladatközpontú tanításra van szükség. Utalt arra is, hogy a tanítás nem hatalomgyakorlás, az átlageredmény alapú osztályozó értékelés helyett pedig inkább egyéni fejlesztő értékelésre van szükség. – Erősíteni kell az önálló ismeretszerzés képességét a diákokban, és fontos a kritikai gondolkodás – magyarázta. Hozzátette: a tankönyv folyamatos aktivitásra ösztönöz, hiszen olyan instrukciókat ad, hogy „kérdezz”, „alkoss”, „elemezz” vagy „gondold újra”. A jelenségek puszta leírása helyett tehát a vizsgálaté a főszerep.
Biológiát egyébként ettől a tanévtől a korábbi három helyett már csak két évig kötelező tanulni a gimnáziumokban. A szaktanár jelezte: az új tankönyvben szóba kerülnek a legizgalmasabb, modern tudományos eredmények, például génterápia és őssejtkutatás, de bekerült a tananyagba például a járványtan is, a tanulók így akár a vírusterjedést is modellezhetik az órán.
