Az alapjövedelem a német jóléti államból ered, ahol a ’70-es évek óta folyik vita arról, hogy kell-e minden állampolgárnak biztosítani valamilyen alapvető jövedelmet a megélhetéshez. A járvány újra felszínre hozta ezt az ötletet, mivel a nehéz gazdasági helyzetbe került államok közül többen is azt gondolják, hogy ez lehet a megoldás az állást vesztett emberek számára.
Az alapjövedelmet több ország is kipróbálta már, azonban sehol sem vezették be tartósan. Finnországban kétéves kísérleti projekt után megszüntették. Svájcban népszavazás útján próbálták bevezetni, azonban a társadalom több mint háromnegyede ezt elutasította. Nem mondható népszerű ötletnek a nyugati országokban, azonban Kovács István szerint elképzelhető, hogy Indiában, az afrikai országokban vagy Dél-Amerikában működőképes is lehet. Ez az intézkedés azokban az államokban lehet sikeres, ahol nincs a nyugatiakhoz hasonló szociális védőháló.
Az olyan intézkedések, amelyek nem munkára ösztönzik az embereket, az Alapjogokért stratégiai igazgatója szerint összeegyeztethetetlenek a nyugati társadalom értékeivel. Nem véletlen ugyanis az, hogy a nyugati civilizáció a világon a leggazdagabb, ez ugyanis elválaszthatatlan az euroatlanti munkakultúrától – érvelt Kovács István.
Törcsi Péter szerint a nyugati eszme alapja a magántulajdon szentsége, az alapjövedelem bevezetése pedig ennek a lábbal tiprása lenne. Azok, akik ezt propagálják, elfelejtik, hogy az alapjövedelem rendkívül költséges intézkedés. Ezért arról már keveset lehet hallani, hogy honnan kellene elvenni az erre való pénzt. Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója szerint a javak egyenlő elosztása mindig szegénységhez vezet.
Olyan a nyugati társadalmakban még nem történt, hogy aktív, munkaképes emberek időkorlát nélkül azért kapjanak pénzt, mert nekik az alanyi jogon jár és ezért semmilyen ellenszolgáltatást ne kelljen nyújtaniuk. Ez rövidtávon az adók növekedéséhez vezetne, ami pedig adóelkerülést és adóoptimalizálást, a fekete gazdaság növekedését eredményezné. Végső soron pedig a gazdaság egyensúlyának teljes megbomlását. A baloldali kormányok pont így kormányoztak 2002 és 2010 között, amikor előbb osztogatással felélték az Orbán-kormány tartalékait, majd az államcsőd elkerülése érdekében megszorításokat vezettek be, melyek a középosztályt sújtották a leginkább.
A jobboldali kormány a segély helyett inkább a munkaalakpú társadalmat választotta, ezért vezette be a közmunkaprogramot, hogy az emberek újra munkába álljanak és a gyerekek is úgy nőjenek fel, hogy lássák a szüleiket dolgozni. Az alapjövedelem bevezetése pontosan a 2010 előtti korszakhoz vezetne vissza bennünket – mondta Kovács István.
A műsor Bolond lyukból című rovatában az elemzők arról beszélgettek, hogy az Európai Unió a vírusjárvány idején a tücskök vagy rovarok élelmiszerként való fogyasztásának engedélyezésén fáradozik. Korábban Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert közröhely tárgyává tette a liberális sajtó, mert felhívta a figyelmet arra, hogy a nyílt társadalom hívei a rovar és bogárevésre buzdítják az embereket és ezzel tönkre akarják tenni a magyar konyhát – mondta Kovács István. Törcsi Péter szerint egyértelműen az a cél, hogy a nemzet, a család és az istenhit után egy újabb igazodási ponttól fosszák meg az embereket.
Az ellenkérelem rovatban a biológiai nem kormány általi védelméről folyt diskurzus. Törcsi Péter szerint, akik nem tudnak megbarátkozni a nemiségükkel, azokon segíteni kell, nem pedig többletjogokhoz juttatni őket. A vágyakból ugyanis nem szabad jogszabályokat alkotni.
Kovács István szerint a születéskori nem megváltoztathatatlan kategória. Senki nem dönthet úgy, hogy egyik nap fiú lesz, a másik nap pedig lány. Ez a józan ésszel is szembe megy, amit az államnak is el kellene ismernie.
Az igazság órája minden héten kedden délután három és négy között a Karc FM-en. Ismétlés szerdánként hajnalban három és négy között.
A legutóbbi adás ide kattintva érhető el.
