Minden ellenzéki megnyilatkozás merő rosszindulat és ferdítés

Miközben más uniós tagállamokban az ellenzék hajlandó félretenni a belpolitikai acsarkodást a válságkezelés érdekében, a magyar ellenzék egészen példátlan módon nem támogatta a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt – írta gyorselemzésében Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára.

Az ellenzék a többi uniós országokban tapasztaltakhoz képest egészen példátlan módon nem támogatta a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt, s ily módon a kormány eddigi válságkezelő intézkedéseit, fogalmazott a Facebook-on Orbán Balázs miniszterhelyettes. A Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára szerint érthetetlen, hogy ilyen nehéz időkben miért volt fontosabb az ellenzéknek a szokásos, gyakorlatilag a baloldal által a rendszerváltoztatás óta folyamatosan hajtogatott, jobboldali diktatúrával riogató pártpolitikai logikát elővenni, mikor most a nemzeti egység ideje van itt.

Mint fogalmazott, merő rosszindulat és ferdítés minden megnyilatkozásuk, s azóta is igyekeznek megmagyarázni a megmagyarázhatatlant.

– A napnál is világosabb, hogy mi történt: politikai szempontból nem erősítették meg az eddig tett válságkezelő intézkedéseket, jogi szempontból pedig nem adták hozzájárulásukat az intézkedések hatálya meghosszabbításához. Ez a tény, minden más csak mellébeszélés, írta a miniszterhelyettes. Hozzáfűzte, szomorú tapasztalni, hogy a felkészült jogi szakértők mennyire eltűntek a túloldalról, az ellenzéki megszólalóknak pedig alapvető szövegértési és jogértelmezési problémáik vannak, s egyszerűen nem értik, hogy egy ilyen rendkívüli helyzetben a jogrend hogyan alakul át, s hogyan kell a járvány elleni védekezéshez átállítani egy ország működését.

– Bele se gondolok, hogy mi lenne itt, ha ők viselnék a kormányzati felelősséget, írta.

Orbán Balázs emlékeztetett: az Alaptörvény értelmében a kormány elemi csapás – például egy az egész világot sújtó humánjárvány – esetén veszélyhelyzetet hirdethet, ami alatt a általánostól eltérő magatartási szabályokat alkothat. Ezek a járványügyi intézkedések azonban csak 15 napig maradhatnak hatályban, kivéve ha az Országgyűlés meghosszabbítja őket. Hozzátette, az Alaptörvény nem függeszthető fel, az Alkotmánybíróság működése nem korlátozható, a Kormány a felhatalmazást csak a szükséges mértékben, arányosan és célhoz kötötten gyakorolhatja, a felhatalmazást az Országgyűlés bármikor visszavonhatja és a Kormánynak rendszeres beszámolási kötelezettsége van az Országgyűlés felé. Ezek a kitételek mindenki számára elolvashatóan ott szerepelnek az Alaptörvényben és az ellenzék által nem támogatott javaslatban. Mi a gond ezekkel a garanciákkal? – tette fel a kérdést az államtitkár.

Mint írta, az, hogy az ellenzék nem támogatta a törvényjavaslat Házszabálytól való eltérésben történő tárgyalását, nehéz jogi helyzetet és bizonytalanságot eredményezett sok olyan embernek, akik a védekezésben vesznek részt.

– Hiába kiabálja az ellenzék, hogy minden intézkedést meg tudott tartani az ország a felhatalmazás nélkül is, ez egészen egyszerűen nem igaz. Néhány intézkedés más szabályozó eszközökkel vagy önkéntes jogkövetéssel részben fennmaradt (igyekeztünk orvosolni a bajt, ahogy tudtuk, mert az országnak védekeznie kellett abban a pár napban is), de az egészségügyi dolgozók külföldre utazásának tilalma fenntartását, a lejárt működési engedélyű egészségügyi dolgozók működésének meghosszabbítását, a lejárt okmányok hatályának meghosszabbítását, a bírósági ítélkezési szünetet, a GYES/GYED meghosszabbítását vagy a nem önkormányzati fenntartású óvodák és bölcsődék bezárásának polgármester általi elrendelését például nem tudtuk pótolni, mert a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény nélkül erre nem volt jogi lehetőség. S ha a törvény nem született volna meg, a később meghozott intézkedések nagy részét sem lehetne fenntartani, magyarázta a miniszterhelyettes.

Mint fogalmazott, az ellenzék felelőtlen viselkedése miatt pár napig ezeken a területeken bizonytalanság uralkodott, amit a kormánypárti többség által megszavazott törvény segítségével utólag próbálnak majd eloszlatni.

– Ha a kormánypárti többség tegnap nem támogatta volna a törvényjavaslatot, akkor napok múlva sorban jártak volna le a később meghozott intézkedések is, csak pár példát említve: hitelfizetési moratórium, járulékkedvezmények, végrehajtási és kilakoltatási moratórium, írta. Hozzáfűzte, ezt egyetlen józan gondolkodású ember sem akarhatta volna, az ellenzék mégis nemet mondott nemcsak az eltérő tárgyalási rendre, hanem az egész javaslatra.

Az államtitkár szerint az ellenzék hiába bűvészkedik utólag, ez a jogi helyzet, ez a jogi és politikai következménye a szavazási magatartásuknak.

– Ha megválasztott országgyűlési képviselőként ilyen nehéz helyzetben nem értik a döntéseik jogi és politikai következményét, az megbocsáthatatlan, ha politikai okokból nem érdeklik őket ezek a következmények, akkor meg az, fogalmazott. Hozzáfűzte: a kormány a helyén van, és dolgozik tovább.